Kicsi, de kártékony

A Magyar Tudományos Akadémia 2013 januárjában bejelentette, hogy az M7-es autópálya mentén kihelyezett egyik almaecetes csapdában 2012 őszén megtalálták az Európában rohamosan terjedő új gyümölcslégy – másik nevén muslica – néhány példányát, amit Európában 2008-ban először Spanyolország területén észleltek.

Az új faj a foltos vagy pöttyösszárnyú muslica. Latin neve Drosophila suzukii, amiből következik, hogy eredetileg Ázsiában honos. 8 éve Európában is igen gyorsan terjed, nálunk évente 2-3, tőlünk délebbre akár 12 nemzedéke is lehet, ami nagy baj. Ez a faj ugyanis az ép gyümölcsöket károsítja. Főként a vékonyabb héjú bogyósokra rakja a petéit, az azokból kikelő nyüvek berágják magukat és ott táplálkoznak.

Tehát, ha valaki az idén például a málnájában furcsa, addig nem észlelt, apró sérült szemeket talált, s abban alig látható, kicsi „kukacokra” lett figyelmes, akkor nagy valószínűséggel az új muslica lárvái károsították a termését. Nem csak a rágásával okoz gondot: a sérült gyümölcs egykét nap alatt gombásodik.

Gazdasági kára jelentős lehet, előfordult, hogy málnaültetvényben 80-100, szamócán 80 százalékos veszteséget is észleltek. A ribizkén, áfonyán, bodzán kívül megtámadja a cseresznyét, a meggyet, a barackféléket, a szilvákat, de az almát és a körtét, szőlőt is. Vagyis egyetlen fontosabb gyümölcsünk sincs biztonságban!

Észrevenni nehéz, inkább csak a kártétele utal rá. Az állat akkora, mint a honos muslica: három – a lárvája öt-hat – milliméter.

A nőstény teljesen olyan, mint a „mi” gyümölcslegyünk, de ha a hímet nagyítóval nézzük, akkor a szárnyán egy-egy pötty vagy folt látható – innen a magyar elnevezés. A kifejlett légy védett helyen telel át, ami lehet komposzt és gyümölcsraktár is. Fagyban elpusztul az állat.

Védekezni nehéz ellene: a beteg gyümölcsöket le kell szedni, meg kell semmisíteni. (Komposztálni nem jó, mert áttelel az állat.) Csapdázással gyéríthető, de nem igazi megoldás. A sérült gyümölcsöt is szüreteljük le, és a talajon se maradjon, hanem mindet ássuk el jó mélyre.

A gyümölcsöt az éréskor olyan permetszerekkel védhetjük meg, melyek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje rövid, de a hatástartalma 5–14 nap (piretroid hatóanyagok: cipermetrin, deltametrin, lambdachalotrin). Ilyenkor érdemes szólni a szomszédoknak és velük együtt védekezni, mert ha ők nem teszik azt, akkor mi hiába védjük a gyümölcsöt, a légy onnan felszaporodhat.


HONNAN ÉRZI MEG?
Ilyenkor, kora ősszel – de már a nyár végén is – alig rakunk ki egy fürt szőlőt, néhány szem gyümölcsöt a konyhában, vagy hagyjuk ott egykét percre a korsó sört, szinte percek alatt megjelennek a muslicák. Miként fordul ez elő? Hát úgy, hogy a rovarok többsége igen fejlett érzékszervekkel rendelkezik, például nagyon jó a szaglásuk. Sokszor elég néhány molekulányi szaganyag, s máris megtalálják az eredetét.
A muslicákat vonzza az alkohol és az ecet, ugyanis döntően túlérett gyümölcsökkel táplálkoznak, abba rakják a petéiket, a lárváik ott fejlődnek ki. Márpedig a rothadó gyümölcsben a cukrokból előbb alkohol, majd abból ecetsav keletkezik. Ezen alapul a házi rovarcsapdák működése is, amikor sört, erjedő gyümölcsöt teszünk bele. Ez egyébként nem csak a muslicákat, de a darazsakat, a légyféléket is vonzza.