Mézzel, lélekkel

Húszezer, köztük ezernél több főállású magyar méhész évente átlagosan huszonötezer tonna mézet perget, ez pedig háromszor annyi, mint amennyit elfogyasztunk – válaszolta érdeklődésünkre Bross Péter, az OMME elnöke. A fölös mennyiség elsősorban az unióban talál gazdára, ám egyre nehezebben. Nem mintha a minőséggel volna gond, ám árban nem tud versenyezni a Kínából a kontinensre érkező – majd a valódi mézbe kevert – hamisítvánnyal.

Mert bizton állítható, hogy a kínai méz egy része sosem látott méhet: akkora mennyiséget, amellyel az ázsiai ország elárasztja a világot, lehetetlen megtermelniük. Ám amíg a magyar méhészek érdekeit képviselő egyesületnek mostanra már sikerült elérnie, hogy a hazai forgalmazók ne áruljanak kínai hamisítványt, addig az unió más országait ilyen szabály nem védi. S mivel a műméz olcsóbb, a magyar méz visszaszorult. Bezzeg az Egyesült Államok tesz a saját méhészeinek védelmében: akkora vámot vet ki a kínai gagyira, hogy az így már drágább, mint az amerikai méz.

Amíg ugyanezt az OMME eléri Brüsszelben, addig a méhészek megsegítéséért – no, meg a fogyasztók egészsége miatt – kampányba kezdett a hazai mézfogyasztás népszerűsítése érdekében.

Amikorra e sorok megjelennek, már túl lesznek a „Mézes reggelin”, melynek során iskolákban népszerűsítik az édes ételt. Bross Pétert is megdöbbentette az előző években szerzett tapasztalat, ami szerint Magyarországon a tizenéves fiatalok egy része még sosem evett mézet. A méhészek a program keretében megünneplik védőszentjük, Szent Ambrus napját december 7-én. S hogy az égieknek is könnyebb dolguk legyen, segítenek magukon is: egy részük néhány éve a mézet egyedi üvegbe csorgatja, amit aztán zárszalaggal lát el. Az a méhész, aki ilyen módon forgalmazza a termékét, vállalja, hogy azt az OMME bármikor ellenőrizheti.

S hogy mivel segíthetünk mi, fogyasztók a méhészeken? Azzal, hogy lehetőleg közvetlenül tőlük vásárolunk, mert akkor a haszon is náluk marad, nem pedig a felvásárlóé lesz, aki általában fele annyit ad a portékáért. Az akácméz kilója egyébként ebben az idényben 2000- 3000 forint között mozog, a vegyes virágméz 1300-1700, az egyéb virágméz – például a hárs – 1500-2500 forintba kerül.



(A mézzel, mézeskaláccsal kapcsolatos ünnepi összeállításunk a Szabad Föld hetilap friss számának 32. oldalán található.)