A gyömbér (Zingiber officinale) Indiából és Délkelet-Ázsia trópusairól származik. Vadon már nemigen fordul elő, de nagyon elterjedt kultúrnövény, a világ számos országában termesztik valamelyik fajtáját. Európába a XV-XVI. századi nagy földrajzi felfedezések eredményeként jutott el.
Fűszerként a gyömbért a gyöktörzséért termesztik. Íze igen jellegzetes, kissé csípős és fanyar, amit a benne található illóolajoknak köszönhet.
A boltok polcain megtalálhatjuk szárítva, por formájában, de a legjobban akkor járunk, ha a friss gumóját visszük haza a zöldségespultról.
A gumót kezünkbe fogva teáskanállal pucolhatjuk meg a legegyszerűbben.
A kanál oldalát végighúzva könnyedén leválaszthatjuk róla a fás héját. Természetesen zöldségpucolóval is meghámozhatjuk, de akkor vastagabban jön le a külső része, s kevesebb felhasználható mennyiség marad belőle.
A gumót alkalmazhatjuk levesek, húsok ízesítéséhez, burgonya- és babételekhez, de szószok és gyümölcsök mellé is kiválóan illik. Számos süteményt is ízesebbé, illatosabbá tehetünk vele, a karácsonyi kekszeknek és aprósüteményeknek nélkülözhetetlen fűszere. Akár nyersen, akár por alakban használjuk, mindig kis adagokban tegyük az ételünkhöz, ugyanis az íze nagyon intenzív, képes elvinni a fogás ízvilágát. A világ néhány táján, például Angliában, Amerikában, Görögországban szörpöket, sört is készítenek belőle, s egyre inkább használják a likőriparban is.
A gyömbér gyógyhatásainak köszönhetően is népszerű. Fitonutriens-tartalma miatt használják gyulladáscsökkentésre, hörghurutra, emésztési problémákra, reumás fájdalmakra, étvágytalanságra. Remek antioxidáns, csökkenti a szabad gyökök negatív hatását. Fő hatóanyagai: B6- és C-vitamin, illóolajok, ásványi anyagok, kalcium, magnézium, kén, foszfor és kálium.
A gyömbért a kozmetikumgyártók is felfedezték, ugyanis tonizál, méregtelenít, energetizál. Ezenkívül remek afrodiziákum, illóolaja csodás hatással van a szervezetre és a lélekre is.