A Szabad Föld Kertje: Három emse meg egy kan

Aminek persze az lett a következménye, hogy egész januárban az istállónkon belül építgettünk egy szigetelt ólrészt, ahol nagyjából 20 Celsius-fokot tudunk csinálni, továbbá egy malacbúvó ládát, ahol akár 25-30 fokos meleget is ad az infralámpa. Nem mondom, hogy mindig jólesett kimenni néhány órára dolgozni a mínuszokba, de legalább nem mondhatja senki, hogy a téli melegben eltunyultunk.

November-december a külső ólrészek és a tető megépítésével zajlott, majd januárban az előhasinak és malacainak készült el a védett hely. Hungarocellből, falapokból, szivacsrétegekből, fóliákból, régi ajtókból védett fiaztatót sikerült megépíteni.

Aztán február 4-én, szombat délután négy óra felé megkezdődött a fészeképítés: a száraz szalmából már a koca rakott magának kényelmes fekhelyet, majd 5 óra felé a fájások is jelentkeztek. Hogy a fialáshoz minél több hormon (a tejelválasztást és a méhösszehúzódást serkentő oxitoin), termelődjön, folyamatosan masszíroztam a koca hasát, csecseit, tejmirigyeit.

Ezt teszik a malacok is, amikor megszületnek, ezért nem kell elválasztani a kocától a kicsiket még a fialás idején sem: a nyüzsgő, csöcsöt kereső malacok stimulálják a hormontermelést, megkönnyítik a később születő alomtársak világra jöttét.

Ilyenkor azonban érdemes figyelni, hogy a koca nehogy ráfeküdjön és agyonnyomja még elég ügyetlen malacait. (Egyébként a fájások megszűnte után a kocák többsége már nagyon figyel az utódaira, lassan mozog, óvatosan áll fel, lassan ül vagy fekszik le.) A mi kocánk barátságos állat: nem akart megtámadni, elzavarni, s bár a fialás közben végig figyelte, hogy mit csinálok, de csak akkor mordult rám, amikor a malacok hegyes fogait óvatosan lecsíptem.

Ezt sokan feleslegesnek tartják, de én azt mondom, hogy e kis beavatkozás nem nagy stressz: jobb elkerülni, semhogy a malacok a fogaikkal felsebezzék a csecseket, s emiatt azok begyulladjanak és ne legyen tej. Nem mellesleg az egymással folyamatosan verekedő malacok is képesek egymást sebezni.

A következő beavatkozásra két nappal később került sor, amikor felszívódó vastartalmú pasztát nyomtunk a malacok szájába: a vaddisznótól és a ridegen tartott állatoktól eltérően ugyanis az istállózott malacok képtelenek a tejjel elegendő vasat felvenni. Márpedig a malac a legkisebb vastartalékkal jön a világra, így 2–4 napos korukban ezt mesterséges tápszerrel pótolni kell. Az állatpatikákban vettünk három nagy hüvely- és méhpasztillát is, ha a koca szülőjárataiban gyulladás alakulna ki.

Nagyjából ennyi az első hét története. Gazdaságunk négy új jövevénnyel – három emse, egy kan – gyarapodott, ami kicsi alomszám. Ezt indokolhatjuk az első fialással, amikor általában kevesebb malac születik, másrészt a közepes méretű, különleges sertésfajtánk – melyben fellelhető a mangalicagén is – lehet a magyarázat.