Erdő lesz a pusztában

Igen komoly kihívás alföldi körülmények között az erdősítés és az erdőfelújítás. Amíg a hűvös, csapadékos hegyvidéken az erdők gyakorlatilag „maguktól” felújulnak, addig az alföldi tájak klímája ezt nem teszi lehetővé, ezért itt facsemeték ültetéséhez, makkvetéshez, gyomirtáshoz kell folyamodni.

Zöld FöldBalogh Géza2017. 03. 17. péntek2017. 03. 17.
Erdő lesz a pusztában

Ezt teszik a szakemberek a Körös-Maros Nemzeti Park területén is, ahol irányelv, hogy nem vágnak ki őshonos erdőket. A behurcolt és terjeszkedő, jellemzően amerikai származású fákkal benőtt területeket viszont megtisztítják, és oda őshonos facsemetéket ültetnek. Természetvédelmi, tájképi okokból azonban előfordul, hogy nem a kivágott tájidegen erdők helyén telepítenek őshonos fajokat, hanem másutt.

Összesen 77 500 facsemetét vásároltak, melyeket a szabadkígyósi, biharugrai, valamint a Körös és a Maros árterében elhelyezkedő erdők felújítására használtak fel. Őshonos fajokat ültettek: szürke és fekete nyárt, magyar kőrist, vénicszilt és fehér füzet. A tölgyeseket csaknem 100 százalékban makkvetéssel hozzák létre, ilyen munkákra az árvízzel nem veszélyeztetett pusztai területeken és a Maros felső szakaszain került sor. Fontos szempont, hogy a szaporítóanyagok közeli helyről származzanak.

Az alföldi erdők jellemzően a folyók völgyében, elszigetelten jöttek létre, nagy távolságokra vannak más erdőktől, így helyi ökotípusok alakultak ki, amelyeket szeretnének a továbbiakban is megőrizni. 

Ezek is érdekelhetnek