Felveszik a harcot: felmérik károkozó hatásukat, s új védekezési módokat dolgoznak ki

Ez alól hazánk sem kivétel, a különféle (gyűrűs, csoportos stb.) tuskógombák minden évben begyűjthetetlen mennyiségben ellepik erdeinket. E természetes talajlakókról úgy vélik, hogy egyes telepeik a Föld felszínének legnagyobb és leghosszabb életkorú élőlényei. A fehér rothadást okozó gombák közé tartoznak: a növényi sejtfal minden összetevőjét képesek lebontani, így alapvető szerepet játszanak a szárazföldi élethez szükséges tápanyagok természetes körforgásának biztosításában. Azonban egyes Armillariafajok a legsúlyosabb erdőkárosító gombák közé tartoznak – állítják a konzorcium tagjai: a Soproni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja kutatói. Folyamatosan támadják és pusztítják az ellenálló képességükben gyengült fát, majd teljesen lebontják a szöveteit.

A tömeges fapusztulásnak komoly gazdasági hatása, hogy a rönkalapanyag jelentős része energetikai célú faanyaggá válhat, ami egyrészt gazdasági veszteséget jelent az erdőgazdaságok számára, másrészt – mire képes egy gomba! – a fafeldolgozó, a bútor- vagy az épületasztalos-iparban a munkahelyek számát is csökkentheti. De nemcsak az erdőt rontják e gombák, hanem a gyümölcsfa- és dióültetvényeken, a szőlőkben is felütik a fejüket – pontosabban a kalapjukat.

A 2020-ig tartó kutatásban-fejlesztésben a szakemberek felmérik a fajok károkozó hatását, vizsgálják genetikai sajátosságaikat, és a biológiai védekezésen alapuló, hatékony erdővédelmi stratégiát dolgoznak ki, amellyel kivédhetik a kártételüket.