Kincset ér a rét

E kaszálórétek az évszázadokon keresztül folytatott kisparaszti gazdálkodás során alakultak ki és maradtak fenn a mai napig. Az országban már kevés helyen láthatunk olyan réteket, amelyeket gondos gazdáik mindenféle vegyszer nélkül használnak, s évente két alkalommal is lekaszálnak.

Amellett, hogy kiváló takarmányt adnak, a rétek élőhelyet jelentenek az Őrségi Nemzeti Park számos ritka és védett növényének, állatának.

Hogy ez így is maradjon, azért az érintett települések önkormányzatai is sokat tehetnek. Nagyrákos képviselő-testülete a napokban nem mindennapi lépésre szánta el magát, határozatot hozott a rétek nyújtotta előnyök jelentőségéről. Amellett, hogy a szénatermésen keresztül hozzájárulnak a gazdák megélhetéséhez, nagy szerepet játszanak a község idegenforgalmában is, ezért mindent megtesznek, hogy megőrizzék a rétek csodáját. Mint minden rét, az őrségiek is tavasszal, főleg májusban a legszebbek, amikor üde zöld, mesebeli tarka lankák fogadják az idelátogatót.

A száraz domboldalak kaszálóin a legkülönbözőbb színek keverednek: a réti kakukkszegfű rózsaszínje, a harangvirágok halványlilája vegyül a bakszakáll és a boglárkák sárgájával, a margaréta fehér szirmaival.

Mint a nemzeti park szakértői írják, itt még tömegesen fordul elő az agárkosbor, amit erre „kakukkvirágnak” is neveznek, aztán egy másik orchidea, a sömörös kosbor bontogatja szirmait. A hideg vizű patakok mentén dús füvű nedves láprétek alakultak ki, melyek sok védett, köztük számos jégkorszak utáni, úgynevezett reliktumfajnak adnak otthont.

Áprilisban kockásliliomra (képünkön) bukkanhatunk, májusban a zergeboglár tojássárga nagyságú és színű virágai tűnnek elénk. A nyár derekán a kenyérbél cickafark virágai alkotnak fehér szőnyeget, de ekkor bontja virágfüzéreit a fehér zászpa is. A nyár végén a kornistárnicsok öltöztetik enciánkékbe a nedves réteket. Az ősz másféle védett növényeket talál e réteken: az őszi füzértekercs fehér csavarodott virágzatait, a szártalan bábakalács szúrós virágait. Nem csoda, hogy a nagyrákosiak igazi kincsként kezelik a határt, melynek évszázados kaszálási rendjét is igyekeznek megőrizni – tudtuk meg Németh Istvánnétól, a falu polgármesterétől.