Köveivel díszít

Ha nincs, de mutatkozik némi bucka, emelkedő, azon építsük fel a sziklakertet, ha pedig sík a felszín, a kert középponti részén jelöljük ki a helyét. Eredeti termőhelyükön a sziklakerti növények laza, szellős és száraz talajban élnek, amelynek alsóbb rétegeiből elfolyik a víz.

A pangó víz ugyanis az ilyen növények számára a legnagyobb veszély. Ezt tudva alapozzuk meg a sziklakertet: emeljük ki a földet 30 centi vastagságban, majd terítsünk el 15-20 centis rétegben – a víz elvezetésére szolgáló – nagy szemű kavicsot vagy (nem porladó) zúzott bazaltkövet. A maradék teret termőtalajjal töltsük meg, amibe nagyon ajánlott rostált folyami sódert elkeverni, hogy szellősebb legyen.

Ha ezzel elkészültünk, jöhetnek a kövek, amelyek anyaga, mérete, elhelyezése alapvetően meghatározza a látványt. Legjobb a fehér színű mészkő, illetve a homokkő: ezek mutatósak, ráadásul a lyukaikban megtelepednek a növények. (Hogy mekkorák legyenek, erre nézve praktikus tanács: legföljebb akkorák, amit két ember képes mozgatni.)

Fontos, hogy csak egyféle követ használjunk, mert a tarka kőgyűjtemény nem szép. A köveket úgy ültessük a kert földjébe, hogy a legszélesebb, lapos felük kerüljön alulra.

Négy-öt nagyobb kővel és több kisebbel látványos sziklakerti hangulatot teremthetünk. Ajánlott a nagyobb kövek között egy-egy laposabb kisebbet is elhelyezni, amire a kert gondozása során ráállhatunk.

A növényválasztás, a beültetés már a könnyebb és izgalmasabb része a munkának, ahol alkotói tehetségünk is érvényre juthat. Nagy a szabadság, de vannak ésszerű szempontok.

Például, hogy sziklakertbe való növényeket válasszunk igényeik és növekedésük tekintetében egyaránt.

Fontos, hogy a fák, cserjék, örökzöldek közül csakis az alacsony termetűekre szavazzunk, de az évelők esetében is a törpe növésűek mellett maradjunk. Sorba soha ne ültessük a növényeket, hiszen természetes környezetükben is foltszerű csoportosulásokban élnek.