Kertépítés-botanika-botanikus kert

Ha sövény, akkor többnyire fagyal (Ligustrum), tuja vagy puszpáng (Buxus) még ma is – csak lassan tudatosul, milyen gazdag sövénynek való növényeink tárháza.

Különös feladatra vállalkoztak a Magyar Természettudományi Múzeum gyöngyösi Mátra Múzeumának kutatói: követendő példaként hüllőbaráttá tették intézményük kertjét.

Nem mindennapi növénytársulásoknak ad otthont a sziklás hegyi lejtő, s nagyon is érthető, ha ennek legalább egy darabkáját be akarjuk lopni a kertbe, hogy naponta gyönyörködhessünk benne. A sziklakertet mi magunk is létrehozhatjuk, és ha ezt gondosan, sza

A tó nemcsak izgalmas és különleges látványossága a kertnek, hanem az élőhelyet gazdagító is, hiszen vele a vízi-mocsári növények, halak, kétéltűek is részei lehetnek az ottani életközösségnek.

Öreg fák „felvirágoztatására”, épületromok elrejtésére kiválóan alkalmas ez az Amerikából jött, igen életre való kúszócserje, a trombitafolyondár (Campsis radicans).

Különös, rejtélyes társaság a páfrányoké. Sem virágot, sem termést nem hoznak, mint a virágos növények, ehelyett spórákkal szaporodnak, melyek a levélfonákon képződnek a spóratartó tokokban.

Észak-Amerika délkeleti tájairól került Európába a narancseper a XIX. század első felében. Mutatós virágai, ősszel szép sárgára színeződő lombozata, valamint kis labda formájú termése révén vált az európai botanikus kertek, parkok különleges díszévé. Ám h

Kis kertbe kicsiket - Ha díszfák és -bokrok ültetését tervezzük és kicsi a kertünk, különösen meg kell gondolnunk, hogy mivel népesítjük be.