Utolsó pillanatban

A néphit szerint a zöld diót a virágzástól számított 40. napon kezdhetjük szedni, de úgy tartják, hogy a legjobb június 24-e, Szent Iván-éj előtt. Ezután elkezdődik a csonthéjasodás folyamata.

A zöld dió még a diófélékre érzékenyeknek sem okoz allergiás tüneteket.

Jelentős a C-vitamin-, vas- és tannintartalma. Kitűnő immunerősítő, gyomor-, máj- és vértisztító, gyomorerősítő, az emésztésben pedig fertőtlenítő hatású. Csersavtartalmának köszönhető összehúzó hatását hasmenés ellen, torokgyulladás esetén a duzzadt nyálkahártyák gyógyítására használják. Főzetét fürdő, lemosás és borogatás formájában alkalmazzák bőrkiütés, szemgyulladás ellen. Magas vastartalma miatt bevált a vashiányos állapotok megelőzésére. A héjából kinyert festék kelme- és hajfestésre alkalmas. (Érdemes kesztyűs kézzel bánni vele, esetleg víz alatt vágni, aprítani, máskülönben csúnyán megfogja, elszínezi a kezünket.)

Az orosz népi gyógyászatban féregűzőként is ismerik: négy kávéskanál darált zöld diót elkevernek egy pohár enyhén sós, forró vízben, fél órát állni hagyják, majd leszűrve megisszák.

A dióesszenciához körülbelül 20 darab négybe vágott zöld dióval töltsünk meg egy széles szájú üveget, öntsük le egy liter gabonapálinkával úgy, hogy 2-3 ujjnyira ellepje a diót.

Az üveget jól lezárva 2-4 hétig tartsuk a napon, illetve meleg helyen. Ezután szűrjük le és töltsük palackokba. Szükség szerint egy-egy kávéskanállal fogyaszthatunk belőle.