Hagymától lesz magyaros

Évente fejenként 8-9 kilót fogyasztunk belőle, és nagyon jól tesszük, mert eredeti ízén túl kiváló élettani hatású is. Számottevő a vitamintartalma, hatóanyagai révén segíti az emésztést, elejét veszi az érelmeszesedésnek.
(Elsősorban nyersen fogyasztva nyújt védelmet a zsíros ételek nyomán a vérben megemelkedett koleszterinszint ellen.)

A csípős ízt, illetve illatot adó allil-szulfidjai révén pedig az egyik leghatásosabb baktériumpusztító. Több változata, illetve fajtája létezik, közülük a bronzvörös buroklevelű vöröshagyma a legáltalánosabban használt. A lila hagyma az előbbihez képest kevésbé csípős, kissé édeskés. Zsíros kenyér nem létezhet nélküle, a nyári saláták kedvelt fűszere, főzve és sütve egyaránt finom.

A világos (fehér) buroklevelű fehér hagyma szintén kevésbé csípős, édes, kifejezetten salátákba való, a hamburgerek első számú fűszere. A hosszúkás, hengeres, nem csípős sonkahagyma saláták, mártások fűszerszáma, főzni is jó.

Mivel küszöbön áll a betakarítása, vegyük sorra a legfontosabb tudnivalókat. A dughagymáról termesztett hagyma akkor szedhető, ha a nyakrésze megpuhul, elvékonyodik, a levél megdől, elszárad, és erősödni kezdenek a hagymatermést védő buroklevelek, az úgynevezett páncéllevelek. (Ennek előzménye, hogy a növény megszünteti a víz- és tápanyagfelvételt, és ennek nyomán a gyökérzet elszárad.
A hagymatest így könnyen kiemelhető a földből.)

Fontos tudni, hogy a tartósan nedves földben az elszáradt gyökerek újból kihajtanak, a hagyma legyökeresedik, felszedésre alkalmatlan lesz. Ezt ne várjuk meg, takarítsuk be idejében, még ha a sárból kell is felszedni. Legjobb, ha a szüretet két menetben végezzük.

Először kiszedjük a hagymát és szellősen szétterítjük a földön. Néhány napig hagyjuk száradni. A föld lepereg a termésről, a levél teljesen elszárad, a páncéllevelek tovább vastagodnak.

(Érdemes legalább egyszer megforgatni az elterített hagymát.) A magról kelt egyéves hagyma betakarítását akkor kezdjük, ha a szár legalább háromnegyed részben megdől