A tündérrózsák még ma is lebegnek, több mint hét évtizeddel ezelőtt a sünkaktusz volt az egyetlen túlélő

NEMRÉG BEZÁRT a budapesti Füvészkert Viktória-háza, ahol a trópusi tündérrózsák hatalmas, peremes leveleit ujjukkal átlyuggatták a látogatók. Kételkedtek, hogy az óriásnövények igaziak, ezért vandál „ujjpróbát” tartottak. A¨pesti Füvészkert egyébként most 170 éves. Bár valójában sokkal korosabb, több száz esztendős.

Zöld FöldKarácsony Ágnes2017. 08. 30. szerda2017. 08. 30.

Kép: Pálmaház ELTE Füvészkert botanikus kert fuveszkert 2017.08.17 fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

A tündérrózsák még ma is lebegnek, több mint hét évtizeddel ezelőtt a sünkaktusz volt az egyetlen túlélő
Pálmaház ELTE Füvészkert botanikus kert fuveszkert 2017.08.17 fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361


Már akkor is magasba kúsztak a kínai lilaakácok a Füvészkertben, a kínai páfrányfenyő és a sajmeggy is megvolt, amikor a kiskamasz Molnár Ferenc csipegetett az eperfa leveléből. Vitte haza a selyemhernyóinak. Végignézte aztán „bábjátékukat”, ahogy a gubóból szárnyra kapnak a lepkék.

A Molnár család a józsefvárosi botanikuspark közelében lakott. Sokat bóklászott ott Feri fiuk. Gyereklelkét megigézte a „rejtélyek kertje”, amelyről úgy beszéltek akkoriban a pesti polgárok: „angolpark modorban van rendezve”.

Molnár Ferenc huszonnyolc évesen írta meg A Pál utcai fiúkat, 1906-ban. Nem sokkal később már zsugorodni kezdett a Füvészkert. Kétharmadát einstandolták, mert kellett a hely az orvosi kar klinikáinak.

A tavat, ahova Nemecsek Ernő kétszer is beleesett a csónakból, feltöltötték, és felhúzták rá a belgyógyászat épületét. A szigetet, a „vörösingesek” rejtekét is lerombolták.

De akkor még megmaradt a pálmaház, ahova Nemecsek menekült, s ahol a magnóliák, babérok, narancsfák fűszeres illattal töltötték meg a levegőt.

Máskülönben a pesti Füvészkert a Nagyszombati Egyetemen alakult 1771-ben, amikor az orvosi kar is.

Nem vették még külön tudománynak az orvoslást és a botanikát: a XIX. századig a legtöbb orvosságot növényekből készítették.

– Eleinte főleg egyetemek mellett formálódtak a botanikus kertek. Az elsők már a XVI. században. Tudományos, oktatási, ismeretterjesztő jelentőségük volt, s ez ma is így van – mondta lapunknak Szikra Éva tájépítész, kerttörténész, aki vezető tervezőként vett részt néhány éve a Füvészkert felújításában.

Nagyszombatról amúgy hamarosan Budára települt az egyetem, onnan Pestre. Winterl Jakab, a botanikus kert első igazgatója pedig próbálta rendre újjáéleszteni a növényeket az új helyszíneken. Megszállottan óvta őket. Segítséget azonban hiába várt az egyetemtől.

Magánkerteket bérelt, oda szállíttatta az élő gyűjteményt, meg a csaknem kétszáz szekérnyi földet.

Végül maga II. József mentette meg a pesti vegetációt. Pénzt adott a botanikus kertre, s helyet is a mai Ferenciek tere környékén. Ám a házak között fulladt a flóra. Úgyhogy a XIX. század elején ismét költözött a kert, a jelenlegi Astoria mellé. Az 1840-es évekre azonban már gaz borította a botanikus magyar múltat: az üvegházak összedőltek, a növények egy része eltűnt.

Még szerencse, hogy József nádor, Ferenc császár öccse a „parkok főméltósága” is volt, és lelkesen kertészkedett. Összehozta az üzletet: a tudományegyetem megvásárolhatta 1847-ben Festetics Antal józsefvárosi villáját és parkját botanikus kertnek.

Itt aztán újrasarjadt az „egyetemi növénykert” az 1860-as évektől: az arborétumot, a sziklakertet is abban az időben telepítették. Akkor építették a nagy pálmaházat is. Már állt 1893-ban a Viktória-ház is, és tolongott Pest nyaranta, hogy lássa, miként bontja szirmait csupán pár napig az amazonasi pompás tündérrózsa, a Victoria regia.

– Bár 1847-től valóban gyökeret vert a VIII. kerületben a Füvészkert, a XX. század elején a tízhektáros területéből hét hektárt kimetszettek a klinikáknak – említi Szikra Éva.

Egyébként a pálmaházat 1945 elején bombatalálat érte: sokáig lomtárnak használták. Az ötvenes-hatvanas évektől indult ismét a kertrendezés. Pótolni kellett a növényeket is, hiszen a második világháborúban például az összes üvegházi elpusztult.

Az egyetlen túlélő egy gömbforma sünkaktusz volt.

A „tündérrózsák királynői” amúgy ma is lebegnek a vízen a Viktória-házban. Csakhogy most átmenetileg nem látogathatók. Júliusban ugyanis egy tévés ismeretterjesztő műsorban beszámoltak az óriásnövényről, és megjegyezték azt is: kerek leveleinek átmerője elérheti a három métert, és olyan erős, hogy „vízi matracként” megtart egy tízéves gyereket is. A műsor után özönlöttek a családok a Füvészkertbe.

Aztán a főkertész, Kiszel Péter az intézmény Facebook-oldalán közzétette: „Számos látogató a levél valódiságában kételkedve ujjával átszaggatta azt. Mivel a Viktória leveleinek károsítása a növény egészségét is veszélyezteti, kénytelenek voltunk a bezárás mellett dönteni, amíg az új levelek meg nem erősödnek.”

Szikra Éva pedig még annyit tesz hozzá: a botanikus kertek a biológiai sokféleséget őrzik mesterséges környezetben, tehát nem a növények eredeti helyén. Az ELTE Füvészkertje természetvédelmi terület, ugyanakkor műemlék is, miközben különleges pihenőpark. De főként őre a természetnek.

Karácsony Ágnes
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek