Hódító azték zsálya
Változatlanul népszerű az azték zsálya chiamagként ismert termése az élelmiszer-újdonságok között. Nem véletlen, hogy egykor az aztékok és maják olyan nagy becsben tartották, mint a kukoricát és a babot.
Az azték zsálya (Salvia hispanica) a menta nemzetségbe tartozó lágyszárú évelő. Értékét a magja adja, ami a sütés-főzés során sem veszít antioxidáns hatásából (ellentétben a legtöbb zöldséggel, gyümölccsel), fogyasztása a gluténmentes diétába is beilleszthető. Kiváló forrása az esszenciális zsírsavaknak, jótékony hatása a halolajéval vetekszik. Bőven tartalmaz ásványi anyagot, s gazdag forrása az oldható és oldhatatlan rostoknak. Fogyasztása különösen ajánlott a szív- és érrendszeri betegségek esetén, csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, a gyulladást, serkenti az agysejtek működését. Élénkíti az anyagcserét, javítja a bőr, a köröm és a haj állapotát. Oldhatatlan rostjai miatt teltségérzetet okoz, ami jó, ám az emésztése elhúzódó, ami viszont rossz. Túlzott fogyasztása emésztési gondokat válthat ki, ezért – az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szerint – napi 15 gramm chiamagnál többet ne együnk. A hatóság figyelmeztet: keresztallergiás reakció is felléphet a szezám-, illetve a mustármagra érzékenyeknél.
A hazai Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részletesen szabályozza, mely termékek milyen arányban tartalmazhatnak chiamagot.
