Könnyfacsaró vírusölő

Csodanövényként kezdte a Volga és a Don vidékén, ahonnan származik, ahol ma is az életerő jelképeként tekintenek rá, amit izzasztóan csípős íze, ereje is megtestesít. Gyógyés fűszernövényként éltek vele már akkoriban is. Frissen reszelve baktériumölő és vírusgyöngítő befolyása fél napig is kitart. Antibakteriális hatását glikozidjainak köszönhetjük, a benne található mustárolaj a nyálkahártyák vérellátását növeli, amivel felszabadítja a letapadt nyákot.

Csípős illóolaját belélegezve pedig kitisztulnak a légutak. A reszelt torma étvágygerjesztő hatású, így már csak ezért is érdemes élni vele. Akár köretként, akár frissen reszelve, ecetesen vagy tormamártás formájában fogyasztjuk, sajátos, karakteres ízt ad az ételeknek. Főtt húsok mellé adva, hidegtálak ízesítésére is kiváló. Ha gondot viselünk rá, akár egész éven át fogyaszthatjuk a kertben termesztett saját tormánkat, mert felszedett állapotban jól tárolható. (Enyhe teleken, ha a föld nem fagy át, igény szerint fölszedhető.)

Nincs extra elvárása, fontos, hogy földjét az átlagosnál mélyebben, 40-50 centire forgassuk meg ültetése előtt. Talajban nem válogat, de ha a kertünk kötött talajú, a tormának kijelölt területen célszerű homok vagy tőzeg beforgatásával lazábbá tenni a földet. Nem kifejezetten fénykedvelő, árnyékban is szépen díszlik, viszont vízigényes (különösen a nyári, aszályos időszakban szorul öntözésre). Érdemes folyamatosan szaporítani, mert csak az egyéves gyökér teljes értékű, a többéves már fás és nehezen emészthető.