Alakuló nagybirtokok - Minden korábbinál egyértelműbb, kik jártak jól

A tényeket áttanulmányozva állíthatjuk: a 2015 nyarán meghirdetett, 2015 novembere és 2016 júliusa között három hullámban lebonyolított, „Földet a gazdáknak!" programra sokkal inkább illene a Földet a nagyoknak! elnevezés. A meghirdetett 13 724 hektárnyi termőföldből 11 291 hektár kelt el, 280 árverezőhöz került. Az átlag tehát valamivel több, mint 40 hektár, ami ideális családigazdaságméret.

Ha azonban azt is számításba vesszük, hogy a földterület több mint a felét 27 érdekeltség 48 pályázója vitte el, azonnal árnyaltabb kép rajzolódik ki előttünk. A másik oldalon pedig 135 nyertes érdekeltség – vagyis az összesnek (242) több mint a fele – vásárolhatott húsz hektár alatti területet, ami viszont a területeknek csupán egytizede.

Fontos megállapítása a jelentésnek az is, hogy a területek 83 százalékát olyan árverezők szerezték meg, akik nem azon a településen laknak, amelynek a határában tulajdont szereztek. Ezt egyébként a jogszabály lehetővé teszi, hiszen eszerint a húsz kilométernyi távolságban lévő lakhely még helyinek számít. Budapest, Dunaharaszti vagy éppen a Dunántúlon található Páty – merthogy e települések lakói is megtalálhatók a nyertesek között – azonban nemhogy 20, de 200 kilométernél is messzebb található Borsod-Abaúj-Zemplén megyétől. Ángyán professzor kifejezésével élve: a kifejezetten vesztes települések közé tartozik Tarcal, Csincse, Emőd, Megyaszó, ahol helyben élő gazda nem nyert. A legnagyobb területet, 718 hektárt egy család azonos címre bejelentett négy tagja nyerte el.

A valamikori Szerencsi Állami Gazdaságot privatizáló Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-t alapító, néhai Osvay György famíliájáról van szó. A gazdára lelt összes megyei földterület 6,4 százalékát, 718 hektárt tettek magukévá. Nem rossz most a politikus Budai Gyula, illetve Tállai András rokonának sem lenni, feltéve persze, ha az illető nagy területű állami földek megszerzésében utazik.

De nyert állami földet „kérges tenyerű” fitneszinstruktor, marketingmenedzser, polgármester, önkormányzati képviselő, gyáriparos, cégháló-tulajdonos, építőipari, árufuvarozási nagyvállalkozó, cégvezető, gépjármű-, fémhulladék- és könyvkereskedő is.

Összességében az árverezők 10,7 százaléka a földek 46,6 százalékának lett birtokosa. A legnagyobb egyben meghirdetett 281 hektáros birtok Hernádnémedi határában található, amihez a 357 millió forintos kikiáltási áron jutott hozzá a szerencsi illetőségű jogász, Osvay Bernadett. A legnagyobb nyertes árajánlatot – kereken 400 millió forint – az encsi Kurilla Csaba tette, egy 195 hektáros szántóra Megyaszó határában.

Ángyán József az elkelt birtoktestek árából levonta a következtetést: a családi gazdaságok ekkora összegeket nem képesek földvásárlásra fordítani. Európában a földárak a magyarországinál jóval magasabbak, s efelé mozognak az árak nálunk is, mint ahogyan arról a Szabad Föld közelmúltban megjelent cikkében is írtunk. Tartani lehet attól, hogy a mostani, sok esetben a földet nem művelő, csupán abból élő tulajdonosok borsos áron fognak túladni a program keretében egyébként 75 százalékában állami hitelből megszerzett tulajdonukon. A folyamatnak tehát végső soron a vidék, a helyi gazdaság és a magyar társadalom látja kárát.