Elszalasztott nyármeleg

A MÚLT HÉTEN keseregtem az időjárás miatt, most viszont már inkább irigykedem. Azokra, akik nem konzervatív módon, a sokéves tapasztalatukra utalva alakítják évről évre a veteményt, s mernek kockáztatni is.

Zöld Földohgy2018. 05. 21. hétfő2018. 05. 21.

Kép: Szabad Föld kert O Horváth György háztáji gazdasága tavasz meggy gyümölcs kötés 2018 05 07 Fotó: Kállai Márton

Elszalasztott nyármeleg
Szabad Föld kert O Horváth György háztáji gazdasága tavasz meggy gyümölcs kötés 2018 05 07 Fotó: Kállai Márton

Mivel az időjárást nem lehet megerőszakolni, a májusi fagyosszentek előtt nem ültetem ki a melegkedvelő palántákat: paradicsomot, paprikát, padlizsánt, tökféléket. Az utóbbiakat magról sem vetem el, s nem kerül a talajba sem a futóbab, sem a bokros zöldbabváltozata. Ugyanis jártam már úgy, hogy nem bírtam türelemmel, s a legtöbb évben május első-második felében rendre megérkező lehűlés miatt megfáztak a növények.

A paprikapalántának elég két hűvös, 4-6 Celsius-fokos hideg éjszaka, s akár két hétig is képes leállni a fejlődéssel. Vagyis nem értem el semmit a sietséggel. A paradicsom jobban bírja, de a tökfélék, az uborkák szintén megsínylik a hideget. Helyette meg azt láthattuk, mekkora kánikula volt: a csodálatosan virágzó, későbbi termésű meggyek alig kötöttek. Ritkán tapasztalt légköri aszály uralkodott a virágzásuk idején, így aztán az apró, nem kötött pöttynyi meggyek sorra ledobták magukat a fáról, alig maradt egy-két egészséges mutatóban. Míg esetleg a néhány méterrel arrébb tenyésző (lásd képünkön), de egy héttel korábban virágzó fajta roskadozik a terméstől…

Nos, az idei lehet a kivételes év, amikor bejön annak, aki kockáztatott. A múlt héten az országot járva sok helyen láttam már virágzó bokorbabot, magról vetett 20-30 centis hajtásokat nevelő uborkát, virágzás előtt álló cukkinit, spárgatököt, palántáról nevelt, kis zöld terméssel rakott paradicsomot és virágzó, fél méter magas paprikát.

A Szabad Föld Kertjének fóliájában viszont nem lehet sietni, bármennyire is szeretnénk. Akik úgy döntenek, hogy maguk nevelik ki éves palántaszükségletük nagy részét, már februárban-márciusban döntenek az idényről. Jómagam is úgy alakítottam a dolgokat, hogy május végére, június elejére a palántáim legyenek készek a kiültetésre. S vagyok annyira makacs és büszke, hogy látva a jó időt, a piacon már csak azért sem veszek né­hány tő paprikát, paradicsomot, egyebet! Így aztán könnyen büszkélkedhet a szomszéd, az anyós, hogy nála már mekkora ez meg az, én meg hiába okoskodtam még április végén is, hogy jobb vigyázni…

Ez van, ezt kell szeretnem. Egyvalami vigasztal: semmi baj nem történt, minden megy a megszokott rendben. Csak éppen a félig-meddig adott és előre meghatározott helyzetben nem tudtam kihasználni az idei különleges alkalmat.

Ezek is érdekelhetnek