Madárvendégeink

Tollas vándoraink közül a fülemülék, a gyurgyalagok, a sárgarigók, a tövisszúró gébicsek és a fehér gólyák indulnak útnak elsőként, őket követik a fecskék, a kék vércsék. Ezután kapnak szárnyra az olyan rövid távú vonulók, mint a bíbic és az örvös galamb. Eközben az északi vidékekről, tundrákról, tajgákról is elindulnak a vándorok, hogy a több táplálékot ígérő, enyhébb éghajlatú országokban – köztük hazánkban – vészeljék át a zord téli időszakot. Az európai vadlúd és a daru rendszeres vendég Magyarországon, de nem ritkák a havasi lilék, halászsasok és fakó rétihéják sem. Ezek mellett olykor-olykor feltűnnek madárritkaságok is, amelyek először fordulnak meg nálunk. Ilyen például a lazúrcinege, amit Szabadszálláson figyeltek meg a madarászok (erről lapunk 48. számának 30. oldalán már beszámoltunk). Ritkasága miatt különlegességnek számít a hajnali napsugár pirosától ékes, pillangóröptű, verébnyi hajnalmadár. Született sziklalakóként leginkább a Bükk hegység bérceit választja alkalmi szálláshelyéül, és ha csekély számban is, de évente ellátogat hozzánk.

Az idei őszi madárvonulás egyik meglepetése a fenyőszajkók tömeges érkezése. Rendszeres átvonulók, de kis számuk miatt alig észrevehetők, most viszont inváziószerűen jelentek meg Fejér és Nógrád megyében. A fenyőszajkó tipikus fenyveslakó, Európa hegyvidéki területein fészkel. A mintegy 30 centi hosszú, félméteres szárnyfesztávolságú madár sötétbarna sapkát visel a fehér mintázatú, világosbarna tollruhája fölött, ami jól elrejti őt a környezetében. A fenyőfélék magvai a fő tápláléka, de olykor gyümölcsöket, rovarokat, sőt kisebb rágcsálókat is elfogyaszt. A fenyőfák északi oldalára rakott fészkét jól elrejti, fészekalja 3-5 tojásból áll. Európai állománya változatlannak mondható, hazánkban védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

A feketeszárnyú kuhi megjelenése Magyarországon rendkívüli esemény, mivel nagyon ritkán mutatkozik nálunk (2012-ben figyelték meg először). A hozzánk vetődött öreg tollas vándort a Fejér megyei Csákváron fedezték fel, s megtette azt a szívességet, hogy több napon át is azonos helyen maradt, a lelkes madarászok nagy örömére. A különös öltözetű kuhi kis ragadozó, jellegzetessége, hogy a vércsékhez és rétihéjákhoz hasonlóan röpül, illetve szitál, miközben szemével az egerek, pockok után kutat a mezőségben. Nálunk védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK