Pintyek óriása

Nem véletlen, hogy a gyümölcsösökben gyakori, de előfordul a ligeterdőkben és a városi parkokban is. Sőt egyre sűrűbben látható, mivel hazai fészkelőállománya örvendetesen növekszik (napjainkban 110–160 ezer költőpárra tehető). Részben vonuló, az északiak egy része nálunk telel, de a hazai állomány többsége helyben marad, télen csapatokba verődve kóborol

A 174 fajt számláló pintyfélék, melyek közé a meggyvágó is tartozik, általában színes öltözetűek (ebben különösen kitűnnek a díszpintyek), csőrük rövid, de erős. Mivel magevők, a nyelőcsövük beggyé tágult, ami valójában álbegy (ellentétben a galambok valódi begyével), és arra szolgál, hogy raktározza, illetve előeméssze a tápanyagot. A hímek tollazata díszesebb (a csicsörkét kivéve), de kitűnnek dallamokban gazdag énekükkel is. Többségük a földön ugrálva halad, ősszel a teljes tollazatukat levedlik. A pintyfélék közül hazánkban tizenegy faj költ rendszeresen, köztük az erdei pinty, a keresztcsőrű, a kenderike, a süvöltő, a karmazsinpirók és a szürke zsezse. A meggyvágó egy-két alkalommal költ évente. A párok áprilisban már a fészeképítés lázában élnek, melyeket a fák koronájának belsejében növényi maradványokból állítanak össze. Ide érkezik a 3-6 zöldeskék, barnával spriccelt tojás, amelyeken a tojó kotlik, miközben a párja eteti. A kezdetben vak fiókákat a szüleik rovarokkal táplálják, gyorsan fejlődnek, gyakran már kéthetes korukban ki is repülnek. Mint minden pintyféle, a meggyvágó is védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK