Egy különleges rovar és egy finom húsú hal győzött a versenyben

December végén zárult a 2021-es Év Hala és Év Rovara verseny közönségszavazása, amiből a jászkeszeg és a kacsafarkú szender került ki győztesen. Szegény cselle lemaradt, mint ahogy a rablópille, a zengőlégy és az angolna is.

Zöld FöldO. Horváth György2021. 01. 15. péntek2021. 01. 15.
Egy különleges rovar és egy finom húsú hal győzött a versenyben

Akár egy kolibri

A Magyar Rovartani Társaság erre az évre három fajt jelölt, melyek, mondhatni, átverik az embert. Mindhárman olyan állatra hasonlítanak, amelyhez semmi közük, rokoni kapcsolatuk nincs. A látszólagos hasonlóság általában a hasonló életmód következménye, de lehet a védekezés egyik módja is.

Magyar kolibrinek is nevezhetnénk a kacsafarkú szendert, mert ugyanúgy lebeg egy helyben, nagyobb szárnyával szitálva a virágok előtt, s a nyelvével szintén a nektárt szívogatja, mint az ismert trópusi madár. Sőt, meglehetősen termetes lepkénk – potroha szinte kisujjnyi vastag –, akár az apróbb kolibrik méretét is csaknem eléri. A szender napközben aktív – sok közülük főleg napszállta után indul élelmet szerezni –, leginkább a lángvirág, a levendula, a lonc, a nyáriorgona, a petúnia vagy a szarkaláb virágain táplálkozik. Vastag hernyója zöld, fehér pettyekkel tarkított, oldalán világos csíkot, fején két kék szarvat látni. A hatezer szavazatból csaknem négyezret szerzett meg, ezzel magabiztosan nyert.

Kacsafarkú szender. Fotó: Wikipédia

A másik két jelölt szinte azonos – 17 és 15 százaléknyi – szavazatot kapott. Így a második a keleti rablópille, a harmadik az ékfoltos zengőlégy lett. Holott az utóbbi két állat is nagyon érdekes. A zengőlégy úgy néz ki, mint egy csíkos darázs, de ez csak az ijesztéshez elég. Ha egy virág előtt ilyen „darazsat” látunk egy helyben lebegni, akkor fullánk nélküli zengőléggyel van dolgunk (a darazsak képtelenek lebegni).

Hasznos rovar, mert a virágok közé, levéltetvek telepeire rakja petéit, azok ott kikelve a tetvekkel táplálkoznak. A rablólepke is úgy néz ki, mintha lepke lenne, de a fátyolkákkal áll rokonságban. A lepkéhez hasonló a röpte, azonban a szárnyát nem hímpor fedi, s nincs pödörnyelve sem, hanem nagy rágóival ejti el rovarzsákmányát. Két, a testével szinte azonos méretű, bunkós végű csápja van. Igazából mediterrán állat, északi elterjedésének határa éppen a Kárpát-­medence. Itthon védett, eszmei értéke 100 ezer forint.

Nem könnyű megfogni

A Magyar Haltani Társaság által rendezett voksolás december 31-én zárult. Csaknem nyolcezren éltek a lehetőséggel, s vélhetően igen sok horgász lehetett közöttük, ugyanis a szavazatok csaknem felét a jászkeszeg kapta. Időszaki védelem alatt áll már évek óta, de azon kívül lehet rá horgászni, kedvelt hal. Már csak azért is, mert ezt az általában a folyóvizeken fellelhető halat megfogni sem könnyű: nem azért, mert olyan nagyra nőne vagy vadul védekezne, hanem mert általában kövesebb, sziklás, akadós terepen, nagyobb sodrásban lehet leginkább horogvégre kapni.

Jászkeszeg. Fotó: Shutterstock

Nem mellesleg finom húsú hal, akár egy-két kilósra is megnő, így a konyhában is örömöt szerez annak, aki jól bánik a szálkákkal. A hal alsó úszói többnyire pirosas színűek, ezért gyakran összetévesztik a bodorkával vagy a vörösszárnyú keszeggel. A jászt évek óta védi a törvény, egyrészt az ívási időszakban, ezért április 15. és május 31. között tilos fogni. A hazai legnagyobb példány, amelyet horoggal ejtettek el, 3,86 kiló volt.

Második a főként hegy- és dombvidéki patakjainkban élő, mindössze 8-10 centit elérő fürge cselle – ez a kicsi, rejtett életet élő, kevesek által ismert halacska – lett a voksok harmadával. A harmadik helyen az ősi vonásokat viselő és vizeinkben napjainkra erősen megfogyatkozott angolna végzett, a voksok 20 százalékát szerezte meg.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek