A Dráva kapujában

A sodrás érintetlenül szép zöldben kanyarog. Csak itt-ott tűnik fel néhány rozsdásodó vízi alkalmatosság. Itt teszi a dolgát a természetvédelmi őrszolgálat. Kiterjesztett szárnyú kormoránok szárítkoznak a nyári verőfényben. A túloldalon már Horvátország vigyázza a fák birodalmát. Barcsnál lebegünk a vízen.

Somogyban járunk. A Dráva Kapu Bemutatóközpont megújult kiállításának megnyitóján. Rácz András a nemzetipark-igazgatóságokról beszél. Arról, hogy 2021 dereka számukra a „projektmegvalósítások nya­ra”. Mintegy 30 beruházást adnak át a közönségnek, úgy 8,5-8,7 milliárd forintnyi értékben.

A környe­zetügyért felelős államtitkár tovább sorolja a fejlesz­téseket: Magyarország 38 LIFE-projektet valósított meg európai uniós tagságának fennállása óta, ennek 85-86 millió eurós költségéből 60 millió volt közösségi forrás.

Závoczky Szabolcs, az intézményt üzemeltető Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vezetője visz körbe minket. Tőle tudjuk, hogy a Dráva és környezete élővilágával foglalkozó kiállítás még 2008-ban nyílt meg. Haladni kellett a korral, szükségessé vált a kiállítás megújítása.

A korszerűsített tárlat immár érintőképernyők segítségével is bemutatja a legjellemzőbb kétéltűeket, madarakat és emlősöket, amelyeknek nemcsak a fényképét láthatják, hanem a hangját is hallhatják az érdeklődők. A rétek és mocsarak élővilágának megismerését új installációk segítik, s látványosabbak lettek az élőhelymodellek, a halakat bemutató tablók és a padlón elhelyezett légifotó-térkép.

Az ismeretterjesztést 31 új preparátum is segíti. Köztük az állami természetvédelem nemes címermadara: a hófehér nagykócsag. Az ide térő gazdag élővilágra lel. Számos védett növény él az ártéri ligeterdőkben: a kígyónyelvpáfrány, a nyugati csillagvirág vagy a kardos madársisak.

A Dráva-völgy-éra nemcsak változatos, de egyedi, csak itt élő fajok is tarkítják, mint a drávai tegzes vagy a szávai csiga. Több tanösvény is várja az erre túrázókat. A barcsi borókásban olyan növényritkaságokat találunk, mint a fekete kökörcsin, a homoki kocsord vagy a homoki szalmagyopár. Honunkban csak itt látni az egy-két méteresre terebélyesedő királyharasztot is.

E tájon fejeződött be az Európai Unió LIFE-programjának egyik újabb eleme. Most azokon a sor, akik aktív kikapcsolódásra vágynak. A nemzetipark-igazgatóság szélesre tárta a Dráva kapuját a látogatók előtt.

Zárásképpen ide kívánkoznak Kiss Gy. Csaba Címerfolyó című, Somogy folyóiratban közölt 2015-ös tanulmányának sorai: „A felvilágosodás irodalmának legjelentősebb költője, Csokonai Vitéz Mihály egy évig volt a csurgói református gimnázium tanára, A haza templomának öröm napja 1798 című versében olvashatjuk a következő sort: »örvend a Dráva ligetes országa«.”