Jelképbe jegyezve

Magyarországon tíz nemzeti park óvja a zöldet. Természeti értékeit és kulturális örökségét. Egyedi jelképeik ezt a hivatást emelik pajzsra. Más és más alakban. Jelrendszerük középpontjában „természetből vett címerképek” állnak. Így nevezi a történelem segédtudománya, a heraldika az ember-, állat- és növényábrázolásokat. Hajdan a pajzsra festett jelek segítségével azonosítottak páncélba zárt barátot és ellenséget. Korunk zöld lovagjai, a természetvédelmi őrök ma már nem kötnek kardot. Lőfegyvert viselnek és „pajzsukat” az egyenruhájukra varrják. Ábécésorrendben haladunk, tájról tájra, szimbólumról szimbólumra.

  Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság birtoka sok kétéltű otthona. Ezért címerállata a fekete-élénksárga foltos szalamandra. Az esetlen állat élénk színe enyhén mérgező bőrére figyelmeztet.

  A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság emblémája a természet és nemzeti park sokszínűségét, területi mozaikosságát érzékelteti. Utal egyszerre virágra, fára, vízre, csobbanásra, csillagos égre, harmóniára. Jelszerű logó, s nem konkrétumot ábrázoló címer. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hazánk nemzeti színeibe öltözött. Címernövénye a védett szártalan bábakalács, mely a fészkesvirágzatúak rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozó faj. Hat stilizált bükkfalevél öleli körbe sugárirányban.

  A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság jelképének a zöldje a növényzet színére utal. A két kék vonal a két folyót, a Dunát és a Drávát jelképezi. Egymással összefonódva az ökológiai egységet jelenítik meg. Az állatvilágot pedig a kék vonalak alakja idézi meg, melyek a repülő madarakat szimbolizálják.A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság címerképe a havasi cincér. A kék rovar földrészünk egyik legszebb bogara. Nevével ellentétben dombságok és középhegységek öreg lomberdeiben él.

  A Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság trikolórban pompázó szimbóluma, a három stilizált madárfej e terület gazdag és jellegzetes vízi élővilágát örökíti meg. Az is jelképes, hogy az intézmény központja is a sarródi Kócsagvárban található. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság címermadara: a daru. Tavasszal és ősszel százezerszám szállja meg a pusztát az égi vándor. A magyar néphagyományban kiemelt jelentőséggel bír: krúgatása az ősz hangulatára rímel. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot a boróka és a vércse sziluettje képviseli, s homokbuckák árvalányhaj hullámaira emlékeztető vonalaival. A Kö­rös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság címerállata a túzok, kontinensünk legnagyobb röpképes madara. E hely pedig Közép-Európa legnagyobb túzokállományát vigyázza. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság címerét a siketfajd és a ciklámenvirágú kis cserje, a henye boroszlán ékíti. Csőrösünk a tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. Magyarországon korábban leírták előfordulását, jelenleg azonban már nem lelnek nyomára. Nemzeti sajátosságaink cégérei ezek. Értékeinket jelképekbe rójuk. Megmutatják, hogy ismerjük és tiszteljük környezetünket. Fontos üzenetet sugároznak a mindent elszíntelenítő globalizmus korában.