Tavaszi trillázás

Kirándulás Erdélyi Józseffel: „Tavasz volt, vasárnap, / húsvét reggel akkor, / tündértáncot táncolt / a napfényben a por” – írta Ünnep reggel című versében Erdélyi József (1896–1978). A természet titkait szedte rímbe. Mohos kősziklára írt verset, látva fürge, smaragdzöld hátú gyík futását. Dalolt levegőben, szárazon, vízen, völgyön és hegyen. Arról, hogy „vadgesztenye, bodza virágzik”, ahogy Április című poézisében zengte. Nagy népi költőnk művei hatottak József Attila (1905–1937) munkásságára is. Erdélyi József zseniális pályatársa születésnapján, április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Immár hatvan esztendeje.

Ezen a jeles évfordulón délutáni Vers-sétára hívja az érdeklődőket a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a pécsi Hetedhéthatár közérdekű magazin. A Pintér-kerti arborétum kanyargós ösvényein – öttől hatig – az irodalomé a főszerep. A kis tó partján, a pavilon mellett és a várrom tövében vár a líra és lant. E szellemi körkép a Tettyéről pillant szerteszét. Friss hajtások, színek és illatok idején.
Hiszen a tavasz az új élet kirepítő fészke. S ha fülelünk, ilyenkor jól hallhatjuk a madarak énekét. Olykor még zöldbe sem kell mennünk, az ablakon sem kell kikönyökölnünk az élményért. Erről írt Felelet című opuszában Erdélyi József: „Egy tizennégyszintes ház tetején / ül és fütyül a feketerigó, / a fő teherforgalmi út felett / az a madár, az a városlakó; / behallatszik nyitott ablakomon, / behallatszik zárt ablakomon át / az a madárszó; nem tudja elnyomni / a világváros vas járműzaja.”

A költő egyik legfontosabb önvallomása: a Magányos csillag. Alkotásában a „titkos égi szem” üzenetét faggatja, kozmikus egyedülvalóságában saját sorsát és küldetését látva. Akit vonz e messzi fény, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából Szőcén a távolba tekinthet. A csillagles április hatodikán este héttől kezdve vezet a jeges űrbe. Utazás a Naprendszerben címmel előadást, majd távcsöves bemutatót is tartanak Vas vármegye körmendi járásában. Aki nemcsak a magasba vágyik, s a földön is szertenézne, ne felejtse, hogy a település nevezetessége egy pompás tőzegmohás láprét. A nemzeti park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik.

„Fürj és pacsirta mit rég hirdetett: / feljött a nap, legyőzte már az éjt, / a holdat és a csillagsereget.” E sorokat Napfelkelte a Sárréten címmel vetette ­pa­pírra Erdélyi József. Akit ez megihlet és kíváncsi ­a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság értékeire, várja a Kis-Sárréti kikelet, tavasz a berekben nevezetű túra. Április tizenharmadikán délelőtt kilenc órától délután egy óráig. A Sző-rét és az Ugrai-rét mocsarai táján, vizenyős réteken és szárazabb legelőkön át vezet az út. Ott, hol a gyepeken nyári ludak szólongatják pihés fiókáikat, s a nádasok felett barna rétihéják szállnak.
(A tavaszi programokról szóló további információk megtekinthetők a nemzeti parkok honlapjain.)