A természet szabadiskolája

Szeptember van, becsöngettek. Vár a természet szabadiskolája is. Padok, táblák és osztályterem nélkül. A Veress Balázs vezette Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságban is beköszöntött az őszi szezon. Barlangtúráik már az új évszaknak megfelelő nyitvatartási rend szerint indulnak. Az intézmény munkatársai már egy fő jelentkezése esetén is útra kelnek föld alatti izgalmak nyomában, Gaea rejtett bájait kutatva. S mivel „három a magyar igazság”, naponta induló túráik – számukat tekintve – tripla élményt nyújtanak. 

Az első: a vörös-tavi középtúra. A Baradla-barlang leghosszabb, kivilágított szakasza 2300 méter hosszú. A barlang vörös-tavi bejáratától indul és a jósvafői kijáratnál végződik, bejárása nagyjából száz percbe telik. A túra útvonala főként a Styx-patak medre mentén kanyarog. Cseppkőoszlopok, zászló-, függő, illetve álló cseppkövek között vezet az út hazánk legmagasabb álló cseppkövéig, a 19 méter magas Csillagvizsgálóig. Közelről Sárkányfejre is lelhetünk, s az Óriások termét is megcsodálhatjuk, mely e helyütt műfajának legnagyobbja. 

A második: az aggteleki rövid túra. Ennek során egy olyan világba pillanthatunk be, amely évezredekkel ezelőtt az ősember vacka volt. Zord idők félhomályos tanúja. A sok fekete szín, a kormos képződmények, sziklák mind-mind az elődök emlékeit őrzik. De nem csak emiatt különleges, hatalmas termek és képződmények sokasága jellemzi: függő-álló cseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók között vezet az út, amelyek megmozgatták a kutatók, látogatók fantáziáját. Így született a híres Anyósnyelv, a Mikulás, a Tigris, az Oszlopok csarnoka, melynek már a nevében benne van a páratlansága, lenyűgöző méretű termében megszámlálhatatlan képződmény található. A koncertek helyszínéül szolgáló Hangversenyteremben pedig a barlang kiváló akusztikája nyújt felejthetetlen élményt. 

A harmadik: a jósvafői rövid túra. A Baradla-barlang jósvafői bejáratától indulunk és ugyanoda érkezünk vissza. E kalandozás 1400 méter hosszan ragadja magával a szemlélőt, s egy óra alatt bejárható. Ugyan kevés a lépcső, a nagy szintemelkedés miatt közepesen nehéz túraként tartják számon. Kezdetben cseppköveket alig látni, hiszen kialakulásukra kedvezőtlen a régtől itt szobrozó kőzet. Ám e sziklabarlangos zug is megragadó szépségekben gazdag: gyűrődéseket, vetődéseket, rétegződéseket rejteget. A túra második felében a termek mind díszesebbek, a szilaj sziklaalakzatok szelídebbek, kedélyesebb hangulat lengi be a lenti érát. Aztán furcsa képződmények között megyünk tovább, egészen e túra legkivételesebb pontjaként jellemezhető Óriások terméig. Pazar látnivaló várja az ide érkezőt. 

Réges-rég óta tudnivaló ez az adomány. Így hát nem új keletű e természeti kincsünk iránti érdeklődés. Ezt bizonyítják Vass Imre sorai, aki Gömör vármegye földmérője volt hajdan. Az aggteleki barlang leírása, 1831. című munkájában írta, hogy „ezen barlang nem csak az erre által utazók és sorspontváltók által kerestetett meg”. Akik megszálltak itt, a barlangra is kíváncsiak voltak.