Pacsmagolás Pannóniában

Míg az őz üzekedik, a róka koslat, a menyét pepecsel, s a szarvas rigyet, addig a vadmacska pacsmagol. Ilyenkor a kandúrok februártól március végéig­ hangosan rekedt nyávogással udvarolnak a nőstényeknek. „A vadmacska rendesen magányosan él, csupán párzása és fiainak gyámoltalansága idejében verődik társaságba. Párzása, mint szavahihető észlelők állítják, oly körülményes, s ugyanolyan utálatos zenebonával jár, mint a házi macskáé, különösen oly vidékeken, hol háborítatlanul, s nagyobb számban él” – írta erről 1897-ben Méhelÿ Lajos zoológus (1862–1953) A Természet című folyóiratban. 

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Budakeszi Vadaspark és a Pilisi Parkerdő Zrt. 2021-től működik együtt a fokozottan védett vadmacska védelme érdekében. Fajvédelmi partnerségük élőhelyvédelemre, elárvult kölykök felnevelésére, vadkamerázásra, a veszélyeztető tényezők minimalizálására és az elhullott egyedek begyűjtésére, vizsgálatára is kiterjed. 

Az együttműködés keretében tervezik az idei évben egy úgynevezett drop-off jeladó felszerelését Lukréciá­ra, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területéről mentett vadmacskára. A jeladó egy évig tud napi információkat szolgáltatni viselője mozgáskörzetéről és napi aktivitásáról. Az éjszakai életmód miatt a napelemes adó felszerelése nem lenne megfelelő, ezért az akkumulátor lemerülését követően a jeladó leesik az állat nyakáról, és a szakemberek által begyűjthetővé, illetve az újratöltés után újra felhasználhatóvá válik. 

A nemzeti park igazgatója Selmeczi-Kovács Ádám. Őt faggatom. Elmondja, hogy a fokozott törvényi oltalomban részesülő vadmacskát sajnos számos emberi hatás veszélyezteti. Az érintettek sokat tudnak segíteni és a ragadozó helyzetén javítani. Az intézményvezető szerint a legkomolyabb nehézséget – a Kárpát-medence lakosságának sűrűsége okán – a természetszerű élőhelyek vészes csökkenése jelenti. Kiemelt probléma továbbá a házi macskákkal való kereszteződésből adódó introgresszív, azaz beolvasztó hibridizáció. Az alapvetően éjszakai életmódú vadmacska kora tavaszi párzási időszakában az éj leple alatt keresi párját, s itt rögtön két veszélyforrás is megerősödik. Az egyik az említett házimacska-probléma, aminek kezelésére a kertvárosi területeken élők házi macskáinak ivartalanítása jelent megoldást. A másik az a veszteség, amikor a közúton elütik ezeket az állatokat. A négylábúak baja a sebesség csökkentésével enyhülne, s tovább mérséklődne, ha a kétlábúak kevesebbet autóznának az erdők környékén. A vadmacska perifériás látása ugyanis nem túl fejlett, ezért hiába bír fantasztikus reflexekkel és a ragadozó életmódhoz szükséges kelléktárral, egy útkanyarulatból kivágódó nagy sebességű járműre evolúciósan nincs felkészítve. 

A direktor szavaihoz csak annyit tennék hozzá, ami zárógondolatként ide kívánkozik. Ez pedig nem más, mint hogy a természet védelme: önmagunk megóvása is egyben. Környezete iránt figyelmes, kíméletes, körültekintő hozzáállással az ember gazdagabb világot hagyhat utódaira. Olyan jövőt, mely tiszteli az élet körforgását, s annak minden láncszemét. Köztük a halk léptű mancsosokat is.