A Hortobágyi Öregtavaknál

Tiszántúl. Veres Péter (1897–1970) szűkebb hazájában járunk. A nagy népi író nacionalistának vallotta magát. Szerette Magyarországot. Híres verse jut eszembe: Én nem mehetek el innen. „Nekem csak térkép a nagyvilág” – írta. A „sziksós pusztán” álmosító meleg hullámzik végig. Messze látni, a közelben több mint fél tucat nagy kócsag fehérlik a zöldben. A madárszárnyak sziluettjén túl medret vájt a múlt század. Azóta gazdag élőhely éledezik itt minden esztendőben, mikor az arany napkerék elűzi a telet. Pogány szépség ver itt pákásztanyát. S ahogy a költő, úgy az Öregtavak vidéke sem mehet el innen. Röghöz kötött. Egy a földdel, egy a vízi néppel, egy az emberrel. Ezért óvnunk kell a jövőnek. Erre törekszik a most induló helyi fejlesztés. 

Csirmaz Imre munkájáért 2021-ben kapott Miniszteri Elismerő Oklevelet. A nemzeti park igazgatóság vadászati és halászati csoportvezetője előadása során tudatta, hogy a Hortobágyi Öregtavak jelenleg 1850 hektáros tóegység. A nemzeti park legnagyobb összefüggő vizes élőhelye, ahol manapság is extenzív, azaz természetes táplálékbázison alapuló haltermelés folyik. Közép-Európa egyik legfontosabb madárélőhelye. A projekt célja, hogy ez így is maradjon. 

Veress László, Aradi Csaba és Dunka Béla 2000-ben tanulmányt jelentettek meg a Magyar Tudomány című orgánumban. A Hortobágy hasznosítása írásukban jól összefoglalták a Hortobágyi Öregtavak történetét: „A Csúnyaföldön létesített tógazdaság az 1413 ha-nyi vízfelületű „Öregtavak" 1918-ban készültek el. A város 1921-től a Magyar Tógazdasági Rt.-nek adta bérbe. (…) 1959-ben a gazdaságot a Hortobágyi Állami Gazdasághoz csatolták. (…) A rendszerváltás után előbb külső jelentkező szerette volna a halastavakat saját tulajdonba kaparintani, majd megindult egy mozgalom, hogy ezeket a helyben dolgozók szerezzék meg. A természetvédelem nyomására a Halgazdaság Rt. állami tulajdon maradt.” 

A harmadik évezredben a Medgyesi Gergely Árpád vezette Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság megbecsült értéke. A fejlesztés hozzájárul a hazai és nemzetközi természetvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez, a helyi gazdaság működéséhez, valamint a természeti értékek bemutatásához és a turizmus fejlesztéséhez is. Rácz András fogalmazott imigyen a helyszínen. A történelmi jelentőségű beruházásnak köszönhetően Hortobágy legnagyobb összefüggő vizes élőhelye a vízkormányzás és az extenzív akvakultúra biztosításával hosszú távon is megőrizheti páratlan természeti értékeit. A természetvédelemért felelős államtitkár a negyvenkétmilliárd forintos új zöld országos projektekről is beszélt. Az összeg kétharmada élőhely-rekonstrukciók fedezetét biztosítja majd. E kétharmadnyi keret kétharmada pedig vizes élőhely-rekonstrukciókra lesz fordítva. A többi pénz pedig állattartó telepek korszerűsítését szolgálja majd. A Hortobágyon is. Tehát a természetvédelmi kezeléshez lesz csoportosítva. Az ezen túli források a bemutatási feladatellátáshoz kerülnek, illetve a tárgyi feltételek és infrastruktúra fejlesztésére.