Összeér a jelen a múlttal

Gémeskút, kis liget. Faágon igazi ereklye lengedez. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tábora régi selyem zászlaja idézi meg az intézmény mögöttünk maradt fél évszázadot a Sztyeppék Háza Oktatóközpontban, Bösztörpusztán, Bács-Kiskun vármegye síkján. Az állami zöld szervezet születésnapi rendezvényén összegyűltek természeti értékeink megóvá­sáért dolgozók. Akik nemzeti történeti örökségünk, régészeti lelőhelyeink őrzői is egyben. 

Erre a hivatásra utal az itt látható fehér jurta. Kerek világ tárlata ez. A szó szoros és átvitt értelmében is. Őseink hajdani otthona itt összeért a jelennel. A tájékoztató táblákon felidézték a nemzeti park fél évszázadának főbb eseményeit. Kezdve azzal, hogy hivatalosan 1975 január elsején jött létre a védett területek gyámolítója e helyütt is. De olvashattunk napjaink génmegőrzési feladatairól, s az eltűnő vizes élőhelyek ügyéről. Itt ücsörgött kék pompájában a szalakóta és a túzok. Szépek voltak akkor is, amikor mozdulatlan, élettelen másai voltak az eredetinek. S a vitrinben a nemzeti parki termékek úgyszintén bemutatkoztak az üveg mögül. 

Ugró Sándor ünnepi nyitóbeszédének szavai figyelmeztettek a jövő kihívásaira, amellett, hogy az egykori dolgozók eredményeit számba vették. Köztük dr. Tóth Károly erőfeszítéseit, aki a Kiskunsági Nemzeti Park első igazgatójaként határozott céltudatossággal irányította a munkát az első évtizedekben. 

Rácz András díszoklevelet nyújtott át az intézménynek az évforduló alkalmából. A szakállamtitkár előadásában Rakonczay Zoltán A természetvédelem története Magyarországon című könyvéből idézett. Szó szerint: „Valamennyi nemzeti parkunk közül a kiskunsági alakult meg leggyorsabban és legzökkenőmentesebben (…) A nemzeti park fő vonz­ereje a fákkal és részben erdőkkel határolt, szikes tavakkal szaggatott homok- és szikes puszta, a rajtuk kialakult tanyavilággal.” A nemzeti park kilenc darabból áll, mozaikos elrendezésű. Rövid idő alatt nemzetközi ismertségre tett szert, idézte a természetvédelem egykori volt vezetőjének sorait az Agrárminisztérium államtitkára. Emlékeztetve arra, hogy míg alapításakor 30 ezer, ma 50 ezer hektár területű az állami szerv. Kiterjedését tekintve hazánk második legnagyobb nemzeti parkja. Ahogy itt volt második, természetvédelmileg őrzött itthoni területünk is: az egykori madárkapitányok birodalma. Erről írt könyvet a kiskunsági intézmény volt megbízott igazgatója, az agrártárca jelenlegi Természetmegőrzési Főosztályának vezetője, Magyar Gábor és Bankovics Attila ornitológus, emlékeztetett a 2023-ban megjelent kötetre az államtitkár.

Itt található tíz nemzeti parkunk közül a legtöbb házi bivaly. E téren övék az elsőség – mondta Rácz András. A természetvédelemért felelős államtitkár hangsúlyozta: a természeti értékek megőrzése mellett a környezeti nevelésben is jeleskedik a nemzeti park. Az igazgatóság által működtetett oktatóközpontokban és természetiskolákban zajló foglalkozásokon, valamint a vezetett kirándulásokon részt vevők száma megduplázódott az elmúlt öt esztendőben.