Égi vándorok védelmében

Megfeketedett, hangyafalta madárláb. Foszladozó, piszkosfehér tollak. Gyermekkori emlékkép a XX. századból. Néha bevillan, emlékeztetve a távvezetékek okozta veszélyekre. Ám a harmadik évezredben az illetékesek már komoly figyelmet fordítanak arra, hogy az égi vándorok elkerüljék az áramütést. Nem feledkezve meg arról, amiről a hazai ornitológiai szervezet ügyvezető igazgatója, Halmos Gergő hangsúlyozott a témáról szóló rendezvényen: a madarak a környezeti állapot indikátorai. 

Tizenhét esztendeje, 2008-ban született meg az Akadálymentes Égbolt megállapodás az áramszolgáltatói és természetvédelmi ágazat képviselői között. Ezzel egy időben indította el a Mavir a madárvédelmi konferenciák éves hagyományát, a társszervező Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel karöltve. A szabadvezetékek mentén történő madárpusztulás felszámolása, mint állandóan forró téma mellé felsorakoztak az egyéb szakkérdések is, az egyes fajok védelmére vonatkozó akcióktól a monitorozáson és jeladózáson át az olyan tágabb témákig, mint az élőhelyvédelem. Az idei év szlogenje, „Szárnyaló adatok – A madárvédelem számokban” nagyon aktuális, másrészt horizontálisan átível minden természetvédelmi kérdéskörön. 

Rácz András arról beszélt, hogy a természetvédelemmel kapcsolatos adatkörök rohamos bővülése, az adatok egységes rendszerbe szedése, tárolása, az adatbázisok karbantartása évtizedek óta komoly feladatot jelent az ágazat számára. A szakállamtitkár szerint a természetvédelemnek más ágazatok adatbázisával kell kölcsönösen átjárható módon kommunikálnia. Az ingatlan-nyilvántartástól kezdve a gazdálkodási adatokat tartalmazó mezőgazdasági parcellaazonosító rendszeren át a szabadvezetékek hálózatának adatbázisáig – mondta az Agrárminisztérium képviselője. 

Arról is beszámolt, hogy 2025-ben egy újabb, öt évig tartó programba fogtak. Ez még tágabb körben segíti majd a természetvédelmi adatbázisok építését: célja a Magyarországon előforduló védett, védelemre érdemes és közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetét leíró, a változások nyomon követését biztosító adatgyűjtés, -tárolás és -megosztás országosan egységes rendszerének megújítása. Korszerűsítve a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer egyes elemeit, valamint az adatfeldolgozás módszertanát. Ehhez kapcsolódóan a már rendelkezésünkre álló, hazai élővilággal kapcsolatos biotikai adatokat átfogóan elemezik, értékelik és egységes keretrendszerbe foglalják. Az így összerendezett adatokat egy új, BÁRKA fantázianevű természetvédelmi adattárba töltik majd fel. Megkönnyítve azok felhasználását az állami természetvédelem intézményrendszerén belül és kívül is.  

A magyarság legősibb jelképe a turulmadár. Mitikus, szent madárnak hiszik sokan. Vagy népünknek oly kedves sólyom képében röppent őseink zászlajára? A kutatók örök vitatémája marad. Abban viszont egyetértenek, hogy a vándorsólyom a hegyvidéket, a kerecsensólyom a síkvidéket kedveli. Tegyék ezt minél nagyobb biztonságban.