Idegen és honos

Az idegen nem szép. Ittlétük káros. Térrontó. Elcsúfítja a jellegvesztett tájat. Veszélyezteti honos környezetét. Felborítja a természet rendjét. Özönlik és szétterjedve pusztít. Ilyen Bükkalján az inváziós strucctoll-süllőhínár. A dél-amerikai jövevény képes jelentősen átalakítani értékes flóránk és faunánk élőhelyét, lassítja a patak áramlását és iszapfelhalmozódást okoz. A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása elnevezésű beruházás felszámolja az idevetődött faj állományát. Kerti tavak dísznövényeként kezdte. Azután már akváriumi fajként is árusították. Földrészünkön akvaristák rosszvoltából jutott ki a szabadba. Felelőtlenül természetes vizekbe ültették, hogy szaporítsák. Meg is lett a baj. Hiszen tömeges elszaporodásra képes. 

E munkálatokkal megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése. Megújul a világon kizárólag itt élő kácsi patakcsiga otthona – jelentette be a nyitórendezvényen Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár. Aztán körbenéztünk a helyszínen, ahol legutóbbi ottjártunk óta immár pallós tanösvény vezeti körbe az egykori strandhoz vetődőket. Tájékoztató táblák is vannak már az impozáns, több mint kétszáz éves fürdőházról, s a kialakulóban lévő mocsárról. A medencében fiatal égeres láperdő állja a hártyásodó H2O téli ölelését. Vizes élőhelyen nézelődünk, ami átmenet a vízi és a szárazföldi élőhelyek között. 

Második állomásunk is a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságban nő a vidék fölé. A Miskolctól délre magasodó kedvelt kirándulóhelyen állunk. Ősi vulkánok földjén, a Sár-hegyen. A Szent Anna-tó partján ködbe veszik a decemberi messzeség. A magányos, két és fél évszázados kápolna közelébe visznek a szakemberek. Hiszen ezen élőhely-rekonstrukciós program célja a hegylábi és hegyi rétek természetes állapotának helyreállítása. Aztán a Tarma-rétre tartunk. Gyöngyössolymos külterületén haladunk a barna minden árnyalatában játszó tölgylevélszőnyegen. Kikandikál alóla a gomba. Odébb öreg fa didereg a hidegben. A kör közepén áll, de csak jó barátok veszik körbe, rosszak nem. Az állami természetvédelem emberei. Akik megmutatják nekünk, hogy ehhez hasonlatosan hogyan fogják megtisztítani a korosabb lombosok karéját. Így nem nyomják el a vaskosabbakat az ifjabb erdő- és ligetlakók. És a zöld egyenruhások itt is felveszik a harcot az idegen honos özönfajokkal. 

Rónai Kálmánné, a nemzeti park vezetője a projektindítón hangsúlyozta, hogy a Mátra térségében különösen jelentős természeti értékek találhatóak. E fejlesztés a kézi bozót- és cserjeirtást, szárzúzást, valamint kézi és gépi kaszálást foglalja magába, összesen huszonöt helyszínen. Ahol a legeltetés vagy kaszálás nem ideális, ott alacsony költségű természetvédelmi kezelés történik majd. Ahogy az igazgatónő mondta: az ember a természet része. Ez pontosan így van. Ezért – tehetjük hozzá – ha a natúrát óvjuk, magunkat is védjük. A természet körforgását, bonyolult rendszerét. Melyben az idevalósiak jussa elidegeníthetetlen.