Évfordulók

Szinyeújfalun, a régi nemesi családnak nevét is adó településen született a modern magyar piktúra első nagy képviselője, Szinyei Merse Pál (1845-1920). Csodálatos környezetben, felvidéki szülőfalujában és a közeli Jernyén, a família másik birtokán töltötte a százhatvan éve született művész gyermek- és felnőttkora nagy részét. Noha a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, már első munkáit is új, az akadémiai stílustól eltérő törekvések jellemezték. Szellemi rokonai a francia impresszionisták, akiknek alkotásait pályakezdése idején nem ismerte, csak hallott róluk. Nyugat-európai kortársaival egy időben fedezte fel a napfény, a fény-árnyék, a szabad levegő festői ábrázolásának problémáját. A természet és a figura egységét ragadta meg a Szerelmes pár, a Hinta, a Ruhaszárítás című fiatalkori vásznain. Élete főművét, a magyar plein air festészet egyik legismertebb képét, a Majálist 1873-ban alkotta. A természet szépségét, az élet szeretetét árasztó festményt újdonsága - könnyed, eleven ember- és tájábrázolása, izzó színei - miatt teljes elutasítással fogadta a hazai művészeti élet. Éppen remekművének kudarca okozta tragikusnak is nevezhető pályafutását. Kedveszegetten hazatért jernyei birtokára gazdálkodni, és csak ritkán, kedvtelésből festegetett. Így született a Lila ruhás nő, a feleségét megörökítő, szépséges portré meg a Pacsirta. Eltelt csaknem negyed század, amikor, az 1896-os millenniumi kiállításon, végre átütő sikert aratott a Majális. Az elégtétel rangot, elismerést hozott a művésznek, de már csak tájképeket festett.