Déli harangszó Csornáról

Csorna Győrtől 33 kilométerre nyugatra fekvő város. A nyelvészek kétféleképpen is magyarázzák nevének az eredetét. Az egyik szerint fekete falut vagy völgyet jelent, míg a másik magyarázat szerint Sur besenyő vezérről kapta a nevét. Itt került elő a népvándorlás korának legismertebb régészeti lelete, az aranyból készült hun fejedelmi diadém, amelyet a Nemzeti Múzeumban őriznek. A honfoglalást követő letelepedés fő szervezői a premontrei szerzetesek voltak. A középkorban virágzó mezővárost Mohács után a török hadak többször elpusztították. A főtéren álló középkori templomot a XIX. század elején barokk stílusban építették át. A füzérdíszes, 35 méter magas toronyban négy harang lakik. A 14 mázsás harangot Burány Gergely apát készíttette Seltenhofer Frigyes műhelyében, 1924-ben, Sopronban. A délidőben megszólaló harang hőseinkre emlékeztetve az idén 825 éves csornai premontrei prépostságot is köszönti.