Jeles napok

Egyre népszerűbb nálunk is a Patrik keresztnév, holott hagyományainkban csak egyetlen kötődést találunk Szent Patrikhoz, az írek védőszentjéhez: Győrben a székesegyház Szűzanya-oltárképe, amelyet egy ír menekült püspök - későbbi győri kanonok - hozott magával, 1697. március 17-én, Szent Patrik napján vérrel verítékezett. Az írek patrónusa a Kr. u. III. században egy brit-kelta nemesi családban, Skóciában született. A gazdag ifjút ír kalózok elrabolták, majd rabszolgaként juhokat kellett őriznie egy szigeten. Raboskodása idején megismerte a nyelvet és a szokásokat, s később, amikor hittérítőként visszatért, bizalommal fogadták a nagyrészt még pogány írek. Egy legenda szerint Krisztus szenvedéséről prédikált egyszer a királynak, akinek - nagy hevületében - a lábára tette a botját, majd ránehezedve véletlenül át is bökte bele. A király azt hitte, hogy Krisztus hitére csak akkor térhet, ha vele együtt szenved, ezért szótlanul tűrte kínját. Patrik, amint észrevette, mit tett, imájával meggyógyította a királyt, és azt is elérte, hogy azon a vidéken egyetlen mérges állat sem él meg. Másik legendájában egy birkatolvaj kilétét úgy fedezték fel, hogy Patrik imájára a tolvaj gyomrában a birka bégetni kezdett. A vétkes akkor nagyon megbánta, amit tett, meg is térítette a kárt, a többiek meg óvakodtak attól, hogy hasonlót cselekedjenek. Szent Patrik, az írek apostola idejében Írország a "szentek szigete" lett.