Jeles napok

Nemzeti gyásznap az aradi vértanúk emlékére október 6. Szóljunk róla az egykori szemtanúk szavaival: "Az aradi várból tompa dobpergés hallatszik. Fél hat órakor a főporkoláb nyomában négy honvédtábornok: Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid és Schweidel József. A négy tábornok imádkozik. Fedetlen fővel, fekete atillában, hószínű ingben. Valamennyien egyformán. Istenükkel beszélnek, a hatalmas Úrral, kinek tetszik őket erényeikért megostorozni, mások hibáiért megbuktatni. Elhangzik a parancsszó. A négy tábornok letérdel. Egyszerre dördül tizenkét lövés, három hős élettelenül rogy az árok füvére. - Ki vagy te sebhetetlen hős, kit három fegyver nem bírt leteríteni? Kiss Ernő az. Három közlegény közvetlen közelről rásüti (újra) a fegyverét. Elvégeztetett." "Az aradi vár aljában egy elhagyott legelőn katonákat készülnek akasztani. Hősökkel bánnak úgy, mint utolsó gonosztevőkkel. Az első Pöltenberg Ernő, már függ íme. Török Ignácz következik. Kezet szorít bajtársaival, összecsókolóznak, és - halott. Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József. A fiatal Leiningen-Westerburg Károly rövid beszédet tartott, a katonák, a papok sírtak. Damjanich így szólt a lelkészhez: - Mit sír tisztelendő barátom, hisz kit a kezében tart - a feszületre mutatott - az is az igazságért akasztatott föl! - Aulich Lajos, Damjanich János s Vécsey Károly gróf volt az utolsó. A katonák beteggé lettek a látványtól, pedig a halottak arca el sem torzult, szelíd volt, szép volt valamennyi."