Évfordulók

Tolna megyei földbirtokos családban született 195 esztendeje Perczel Mór (1811-1899) honvéd tábornok, az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc jeles alakja. A később híressé vált hadfit és politikust gyermekkorában a Perczel családnál házi tanítóként tevékenykedő Vörösmarty Mihály nevelte. Később tüzér hadapródként szolgált a császári hadseregben. Még nem volt húszéves, amikor egy lengyelbarát szervezkedés miatt hadbíróság elé állt, de kegyelmet kapott. A simontornyai járás szolgabírájából az 1840-es évek reformországgyűlésein a radikális eszmék egyik szószólójává, Tolna vármegye ellenzéki követévé vált. 1848-ban az első népképviseleleti országgyűlés tagjává választották, mint Buda város képviselőjét. Megszervezte a Zrínyi szabadcsapatot, amelynek élén a legendás pákozdi csatában, a magyar honvédsereg első nagy győzelmének helyszínén fegyverletételre kényszerítette Jellasics seregét. Honvéd ezredessé, majd tábornokká léptették elő. Több vesztett csata után úgy vélte, Görgei és Kossuth méltatlanul mellőzi. Világos után Törökországba emigrált, majd Angliában és Itáliában élt. Részt vett az olaszországi magyar légió létrehozásában. A hadbíróság távollétében halálra ítélte, s jelképesen felakasztották. Sértett hiúsága az emigráció idején Kossuth iránti ellenszenvvé fokozódott. Ezért is csatlakozott 1867-ben hazatérve a Deák-párthoz. Képviselőként megkísérelte az ellenzéki szellemű honvédegyleteket a kiegyezés ügyének megnyerni. A nyolcvannyolc évet élt tábornokot nagy idők tanújaként becsülték kortársai.