Jeles napok

Ősi jelentésétől talán advent üzenete távolodott el legjobban - hamis csillogástól és vásárlási láztól terhelt - napjainkban. Eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, amikor a karácsonyt hathetes böjt és imádságban eltöltött csendes várakozás előzte meg. Advent jelentése: megérkezés, eljövetel. Pilinszky János feltette a kérdést: "kire is, mire is várakozunk ilyenkor? Az Istengyermek érkezésére, aki már eljött több mint kétezer éve? A szeretet misztériuma: vágyakozás az után, Aki van, és Aki a mienk." A szeretet időtlen, ott múlt, jelen s jövendő együtt van jelen. Az adventi koszorú kör alakja és rajta a 4 gyertya eredetileg a 4 évszak és a 4 égtáj egymásba fordulását, az örökkévalóságot jelképezte. Mint József Attila írta: "Én úgy vagyok, hogy már százezer éve / nézem, amit meglátok hírtelen. / Egy pillanat s kész az idő egésze, / mit száz-ezer ős szemlélget velem. /.../ Tudunk egymásról, / mint öröm és bánat, / Enyém a múlt és övék a jelen. / Verset írunk - ők fogják ceruzámat, / s én érzem őket, és emlékezem." A rabság sötétjében feltörő emlékezést Kacsó Sándor Advent a lágerben c. versében így idézi meg: "Ó gyere be kicsi Jézus, / Ó gyere be béke, / Hajszolt lelkem hajlékába, / Fáradt lábam, hajlott hátam / Bús Betlehemébe. /.../ Az alázat szalmáját / Hintettem le a földre, / S meleg párát lehel majd Rád /Türelmességem szamara, / Jámborságom ökre. /.../ Gyere be hát kicsi Jézus, / Karácsonyi béke! / Rozzant testem kis ablakán / Hadd tekintsen ki az öröm / Meleg lámpafénye!"