Jeles napok

Elias Lönnrot, a "finnek Homérosza" 1835. február 28-ára keltezte a Kalevala - a finnek hősi eposza - első kiadását, ennek emlékét őrzi a Kalevala napja. Az ifjú Lönnrot szegény zsellércsaládból származott és szenvedélyesen szerette a népét. Körorvosként bebarangolta országát, gyűjtötte a népi értékeket, gyógymódokat, az ősi hitvilágból akkor még élő hagyományokat: dalokat, varázsigéket, ráolvasásokat. A Kalevala az egyetemes kultúra gyöngyszeme, a finn nemzeti kultúra tartóoszlopa. Az eposz hőse az isteni származású Väinämöinen, a "komoly öreg" dalnok: "Verselgetett, dalolgatott, / Bűvölgetett, bájolgatott. / Emlékezik ős időkrül, / Kezdetbeli mély kútfőkrül." Az eposz a finn nép küzdelmeit örökíti meg, amelyben fegyvere az ősi kultúra - rontó erőket is legyőző - ereje: "Zengett az agg Vejnő, zengett, / Tó kicsapott, a föld rengett, / Rézhegyek is megreszkettek, / Szétrobbantak roppant szírtek, / Nagy kőszálak szerte szálltak, / Parti kövek kettéváltak." A lüktető ritmusú hősi eposz üzenete egyetemes: a világot csak a hit és a kultúra ereje nemesítheti meg. Ehhez hívják segítségül a szárnyas (égi) küldöttet: "Kedves kakukk, itt kiáltgass, / Zengj, homokszín mellű szárnyas, / Itt kakukkolj reggel-este / Délben is szólj néha közbe, / Hadd váljék világom szebbé, / Mind ez erdők kedvesebbé, / Mind e partok pénzzel bővé, / Mind e földek dústermővé!" A hősi eposzt Kodály Zoltán és Durkó Zsolt is megzenésítette. Ötvennyolc nyelvre fordították le.