Évfordulók

Matuzsálemi életkort élt meg a száz esztendeje született atomfizikus, Teller Ede (1908–2003). A XX. század nagy magyar tudósgenerációjának jeles tagja vegyészetet tanult. Érdeklődése mégis a fizika felé fordult, 22 évesen elméleti fizikából doktorált. Magyarországot 1935-ben hagyta el, és az Egyesült Államokban telepedett le. A Los Alamos-i Kutatóközpont munkatársaként fontos szerepet játszott az amerikai hidrogénbomba elkészítésében. Főként a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentősek. Szilárd Leóval és Fermivel együtt részt vett az első kísérleti atommáglya építésében, és az első láncreakció elindításában. Kortársai harcias és ellentmondásos személyiségnek tartották, felfedezéseit sokféleképpen ítélték meg, de kétségkívül maradandót alkotott. Az atom- és hidrogénbomba létrehozása körül bábáskodó tudóst nevezték a hidrogénbomba atyjának, de Dr. Csudabogárnak is. Sokan háborús bűnösnek tartották, sokan a szovjet hatalom kíméletlen ellenségét tisztelték benne. Abban ellenfelei is egyetértettek, hogy a világ legeredetibben gondolkodó elméi közé tartozott. Jelentős szerepet játszott a biztonságos atomreaktorok építésében. Az ő és tudóstársai javaslatára építettek víz-urán párosítású reaktorokat világszerte. Kidolgozta az atomtámadás elleni, számítógépes védelmi program – az amerikai csillagháborús terv – koncepcióját, megteremtve az űrbe telepíthető lézerfegyverek technikai lehetőségeit. A rendszerváltás után gyakran hazalátogatott, elsőként kapta meg a Corvin-láncot 2001-ben.