Évfordulók

Kilencven éve született Mészáros Ági (1918–1989), kétszeres Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész. Színházban dolgozó nevelőszülei hatására 15 esztendősen lépett színpadra Szegeden. Színiakadémiát sosem végzett, a gyakorlatban tanulta meg hivatása fortélyait. Vidéki sikerei után 1939-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek több mint négy évtizeden át tagja maradt. A kicsi, barna, gömbölyded Mészáros Ági nem volt ideális színésznőalkat, ám minden szerep jól állt neki. „Istenáldotta tehetség volt. Olyan adottságokkal, mint az orgánuma: mintha gordonka szólt volna. Olyan íze volt beszédének, mint se előtte, se utána senkinek. A kollégák beültek nézni a próbákat, csak hogy láthassák” – méltatta kortársa, Komlós Juci. Kezdetben naivaszerepeket kapott, később drámai hősnőként és komikaként is tündökölt. Játszotta az Úri muri Rozikáját, a Pygmalion Elizáját, Moliere talpraesett szolgálóit, a kobold Puckot, Csehov Szonyáját, Brecht jó emberét. Pályatársai és a színikritikusok dédelgették, a közönség rajongott érte. Népszerűségét a Talpalatnyi föld, a Mágnás Miska, a Simon Menyhért születése című filmekben nyújtott alakításai növelték. Az ötvenes években megkapott minden elismerést. Az 1956-os forradalom idején mondott politikai véleménye, önként vállalt elhallgatása, majd az őt sújtó szilencium után szinte elfelejtették. A megtört lelkű, korán megőszült színésznő pályája derékba tört. Amikor hosszú csönd után a szélárnyékból idősebb karakterszerepekben ismét színre lépett, régi varázsa nem éledt újjá.