Jeles napok

A jászok ünnepnapja május 6-a, a „redemptio” – Mária Terézia által 1745. május 6-án aláírt okirat – emlékére, amelyben a jászok és a kunok visszanyerték a függetlenségüket. A két, kaukázusi őshazából elszármazott, rokon népcsoport ekkor visszavásárolta a Hármas-kerületet (Jászság, Nagykunság, Kiskunság), amelyet 1702-ben I. Lipót Habsburg-császár zálogba adott a Német Lovagrendnek. Az alánoktól származtatott jászok (oszétok) több hullámban érkeztek a Kárpát-medencébe, magukkal hozva máig őrzött sajátos kultúrájukat. Legnagyobb tömegüket a tatárok űzték el a kaukázusi őshazából: „Jöttünk Napkeletről, sorsunk csillaga után / Bővizű országba hozott lovunk, gulyánk. / Hoztuk az otthonunk, mi szekérre fért mindent / Táncot, dalt, nyelvet és egy gyermek-Istent.” (Jász Himnusz) Eredetmondánk, amelyben Hunor és Magor „elrabolja” (feleségül veszi) Dula alán fejedelem lányait, elmeséli, hogyan kerültek a hunok és a magyarok rokonságba az alánokkal. Róluk Ammianus Marcellinus a IV. században ezt írta: „A fiatalság hamar megtanul lovagolni. Nem illő gyalog járni, mindnyájan kitűnő lovasok. Szinte minden alán szép, hajuk szőkés, termetük szigorú; fegyverük könnyű, mozgékonyak, hasonlók mindenben a hunokhoz, de erkölcsük és életmódjuk puhább... Nincs templomuk, szentélyük, földbe szúrt kard előtt borulnak le... Nincs fogalmuk a rabságról; valamennyien egyenrangúak származásuk szerint, de vezérnek azt választják, aki hosszú időn át kitűnt a harcban.” Rájuk emlékeznek minden évben a jászok napján.