Évfordulók

Gazdag tudományos pályafutása során rengeteg eredményt ért el a 160 esztendeje született Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus. Egyetemi tanulmányait a heidelbergi és a königsbergi egyetemen folytatta, 22 évesen doktorált. Apjának, Eötvös József írónak, a Batthyány-kormány vallás- és közoktatási miniszterének egy levélben már ifjan megfogalmazta: „Az ambíció és a kötelességérzet velem született, e két indulatot kielégíteni úgy, hogy emellett egyéni függetlenségemet megtartsam: életcélom, és legalább eddig úgy találtam, hogy annak leginkább úgy felelhetek meg, ha tudományos pályára lépek.” A rendszeres kísérleti és elméleti fizikai kutatások első nagy hazai művelője lett. A szakma a legnagyobb és nemzetközileg is legjelentősebb magyar fizikusnak tartja. Kutatásai során kidolgozta a róla elnevezett reflexiós módszert a felületi feszültség mérésére. Legjelentősebb eredményeit a gravitáció és a földmágnesség vizsgálatában érte el. A nehézségi erő különösen foglalkoztatta. A gravitációs térerősség változásainak mérésére szerkesztette meg világhírűvé vált torziós ingáját. Első ingás méréseit a Balaton jegén végezte. Találmányát nem szabadalmaztatta, az emberiség közkincsévé kívánta tenni. Módszerével sikeres kőolajkutató méréseket folytattak. Két tudóstársával bebizonyította, a gravitációs erő független a tömeg anyagi minőségétől. A tehetetlen és súlyos tömeg arányosságának igazolásával megteremtette az általános relativitáselmélet kísérleti alapjait. Halálhírére Einstein „a klasszikus fizika utolsó fejedelmeként” méltatta.