Heti naptár

Most rendes helyeken nemcsak a madarak kedvéért mennek ki az emberek a szőlőbe meg a présházakhoz, hanem hogy illő módon köszöntsék a névnapozókat. Sándor meg József nevéhez számtalan szokás, mondás fűződik, az egyik, drávaszögi kétsoros így hangzik: „József (Sándor), a neved napján a boroskancsót érd el, / Amíg a halál a torkodra nem térdel!” A Sándor–József–Benedek hármas alighanem a legismertebb és legkedveltebb időszaka az évnek, hiszen vége a télnek, ez már tényleg a tavasz. Az Alföldön úgy vélik, ha ekkor szivárvány látható az égen, akkor a széles sárga sáv jó búza-, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér. Az Ipoly mentén a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az évben. A Mura-vidéken úgy mondják, amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter-Pálkor és szénahordáskor. József napja a méhek kieresztésének is kiszabott ideje. Algyőn a gazda e szavak kíséretében engedte ki őket a kaptárból: „Atya, Fiú, Szentlélek Isten neviben induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!” E napon érkeznek a fecskék, ilyenkor mondogatták a gyermekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok.” Ekkor rendes gyermek már mezítláb járt. E szokás pár évtizede kiment a divatból, most van visszatérőben.