Szemenszedett tanúk

Szombaton a tragédia helyszínétől mintegy kétszáz méterre újabb ház lobbant lángra. Erről egy hétvégi újság így számolt be: „Molotov-koktélt dobtak arra a családi házra, amely szombaton este gyulladt ki Tatárszentgyörgyön, nem messze a tragédia helyszínétől… Ismeretlenek Molotov-koktélt dobtak a házra, majd egy szürke terepjáróval elmenekültek. A támadást a virrasztásra érkezett rokonok észlelték. Látták, ahogy kigyulladt a ház, majd két ember az erdő irányába menekült” – írta a lap egy megyei cigányvezetőt idézve. Közlése szerint a lakásban nem tartózkodott senki, mert a hétfői kettős gyilkosságot követően a család félt. A két felnőtt és három gyerek ideiglenesen rokonokhoz költözött Budapestre. Elmondta azt is, hogy megtalálták a helyszínen a Molotov-koktél darabjait. Most pedig álljon itt Zoltán Ferencnek, a Pest megyei katasztrófavédelmi igazgatónak a hivatalos közleménye: „… a lángok a konyhában csaptak fel, ahol egy elektromos fűtőberendezés is működött. A vizsgálat során a szakemberek semmilyen égést gyorsító anyagot nem találtak, így nagy biztonsággal kizárható az idegenkezűség lehetősége.” Később ezt a bejelentést Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is elégedetten nyugtázta.
Most már csak az a kérdés, a virrasztásra érkezett rokonok kiket láttak az erdő felé igyekezni, és hány kereke volt annak a szürke terepjárónak, mellyel azok elmenekültek? Ebben a szomorúságos történetben vajon kinek áll érdekében olajat önteni a tűzre, további pánikot kelteni, ellentétet szítani, miközben mindenütt a megbékélésről papol mindenki? Hol vannak a nem létező Molotov-koktél darabjai, és hol a szemtanúk vallomásának hitelessége, amire oly nagy szüksége lenne a helyszínre érkező eljáróknak? Már csak azért is, hogy helyes nyomon induljanak el az ítéletalkotásban, és ne kelljen őket újfent feljelenteni. Ami pedig a szakmát illeti: nem biztos, hogy azonnal világgá kell kürtölni egy gyorshírt. Mert ez meg a lap szavahihetőségének árthat.