Arcok és harcok

Kétszázötven vetítésen több mint tízezer nézőt vonzott a mozitermekbe Budapesten, Debrecenben, Egerben, Győrben, Jászberényben, Pécsen, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen és Veszprémben a kilenc napon át – január 27-től február 4-ig – tartó fesztivál 45 filmje, melyek közül végül 15 kapott díjat. Nyolc versenykategóriában zajlottak a vetítések – versenyen kívül magyar, valamint az izraeli-palesztin konfliktust bemutató dokumentumfilmeket is láthattunk –, a filmes szakemberekből álló értékelő testület mellett volt nyugdíjas- és diákzsűri is, s a közönség is szavazhatott.

Dokumentumfilmet készíteni a világ számos helyén ma egyáltalán nem könnyű, ezt a legdrámaibb módon az orosz-ukrán háborúban készült filmek példázták. Bátorság és elhivatottság, no meg persze kivételes tehetség kell ahhoz, hogy egy alkotás – olykor évek munkájával – összeálljon s a nézőre elemi erővel hasson. Az alkotók nem egy országban később sem érezhetik biztonságban magukat, így a most látott filmek rendezői, operatőrei, producerei – s persze szereplői – közül is többen idegenben élnek, s akad olyan is, aki hazájában álnéven bujkál.

A fődíjat a különböző kategóriákban a következő filmeknek ítélte oda a 25 tagú nemzetközi szakmai zsűri (zárójelben a rendezők neve és nemzetisége): Hét tél Teheránban (Steffi Niederzoll, német); A mi kis hazai pályánk (Smari Gunn és Logi Sigursveinsson, izlandi); A túlélő sziget (Ekien Barbier, Guilhem Causse és Quentin L'helgoualc'h, francia); Szíria elveszett lelkei (Stéphane Malterre és Garance Le Caisne, francia); Négy nővér (Kaouther Ben Hania, tunéziai). A rövidfilmek versenyének fődíját az Egy ló álma nyerte (Marjan Koshravi, iráni), a nyugdíjas zsűri díját a Vika, a DJ nagyi (Agnieszka Zwiefka, lengyel), a diákzsűriét a Nevezz engem Lawandnak című film (Edward Lovelace, angol) kapta. Vika a varsói klubélet imádott, 84 éves lemezlovas sztárja, akit azonban az unokái szégyellnek, az ötéves Lawand pedig egy iraki kisfiú, aki születése óta nem hall, és családjával Angliába menekül, ahol felveszik a siketek iskolájába – ám amikor minden rendbe jönne, a kiutasítással kell szembenézniük.

A fesztivál különdíjjal elismert filmjei: Kiáltvány a gyerekekért (Angie Vinchito, a rendező orosz, ez az álneve); Auróra tündöklése (Inna Sahakjan, örmény); Kedves anya, a halálról beszélgetnék veled (Siyi Chen, kínai); A szibériai Sárkány (Alexander Abaturov, orosz); Ismeretlenek (Valentina Cicogna és Mattia Colombo, olasz); Óda a boldogsághoz (Jake Bellew, USA).

A közönségdíjat ez évben a Lazaro és a kollaboráns Cápa című film nyerte el (rendezője a kubai Sabourin O'Reilly, aki jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él). Főhőse a Santiago de Cuba városában megrendezett karnevál kongás versenyének fődíját szeretné csapatával elhozni, de őszinte és kritikus dalszövegeikkel évről évre hiába próbálkoznak, fergeteges közönségsikerük ellenére a győztes mindig a hatalomhoz, kormányhoz hű, „forradalmár” Cápa lesz.

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál szakmai zsűrije életműdíjjal ismerte el az 1944-ben született Gulyás Gyula és 2021-ben, 75 évesen elhunyt testvére, Gulyás János rendezői, illetve operatőri munkásságát. A fesztiválon a Gulyás testvérek hat filmremekét láthattuk.

Híven a hagyományokhoz a versenyfilmek vetítését beszélgetések követték az alkotókkal vagy meghívott szakértőkkel, ezzel is segítve az olyan nehéz témák feldolgozását, mint a háború, az üldöztetések, a betegségek vagy a bűnözés. Az eszmecserék gyakran az előtérben, a folyosókon is folytatódtak, így vált igazán közösségi eseménnyé a filmfesztivál, melyet – immár hatodik alkalommal – színesített egy fél napon át tartó budapesti ötletbörze is. Az izgalmasnál izgalmasabb témákat maguk a szereplők ajánlottak a filmesek és az újságírók figyelmébe, személyes hangon, nagyon élményszerűen. A tizenkét téma többségéből – a különleges betegségéből felgyógyult és betegtársait segítő Arany-Kovács Rozália történetétől az egykor állami gondozottként nevelkedő s ma az állami gondozásból kikerült gyerekeket felkaroló Wiesner János missziójáig, jó ügyekért kiálló és olykor kilátástalannak tűnő harcot folytató közösségekig – bizonyosan film vagy riport, újságcikk készül.

A jubileumi filmfesztivál legsikeresebb alkotásaival a mozikban és a televízióban remélhetőleg mielőbb ismét találkozhatunk. A filmek – a korábbiakkal együtt – láthatók a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál online forgalmazási felületén, a BIDF NET-en is.