Filmeken a nagyvilág

Több mint kétszázötven vetítésen hatvan film várta a nézőket a mozitermekben. A versenyben ezek közül harminchárom, hazánkban először látott alkotás szerepelt, a többit az előző fesztiválok díjnyertes filmjeiből válogatták a szervezők. A bemutatókat közönségtalálkozók követték, melyeken számos alkotó részt vett. A díjakról öt szekcióban döntött a neves hazai és külföldi művészekből, filmes szakemberekből és újságírókból álló zsűri, volt külön diák- és nyugdíjaszsűri, s a közönség is szavazhatott. 

A Kezedben a tudás jövője szekció fődíjasa a Hawa asszony és a talibán című film, melynek afgán rendezői, Najiba Noori (Hawa lánya) és Rasul Noori jelenleg Franciaországban élnek. A történet azzal kezdődik, hogy Hawa 2019-ben, ötvenkét évesen úgy dönt, megvalósítja álmát: kisiskolás unokáitól megtanul írni, olvasni. Aztán 2021-ben az amerikai hadsereg kivonul Afganisztánból, és az országra újra rátör a tálibok rendje: Hawa filmrendező lánya is menekülni kényszerül. De mi lesz Hawával és a többi korabeli nővel, aki marad, s a bezártságnál többre, tudásra vágyik? És mi lesz tizennégy éves lányunokájával, akitől a betűket tanulta, s akit azzal biztatott, hogy egyszer majd belőle is lehet valaki? 

A Kezedben az igazság jövője szekcióban a fődíjat a Mákvirág című alkotás kapta, rendezője az indiai Vivek Chaudhary. A film egy idős asszonyról, Vardibairól és családjáról szól, akik ötven éve máktermesztésből élnek. Vardibai fia, az első generációs értelmiségi Mangilal tanulmányait is ebből fedezték, s ennek köszönhetik, hogy alacsony kasztból való származásuk ellenére saját házuk van. A morfinalapú gyógyszerekhez szükséges ópium tízezrek számára biztosít tisztes kenyérkeresetet Indiában – ám a korrupció, amely átszövi a rendszert, lassan teljesen ellehetetleníti a gazdákat. Az illegális termesztést börtönnel büntetik, míg az engedélyeket egyre növekvő kenőpénzért osztja a gyógyszerhivatal. A családjához hasonló gazdák elégedetlenségét tapasztalva Mangilal évek óta kitartóan harcol a korrupció ellen. A földet két kezével művelő anyja, Vardibai viszont inkább megalkudna: attól tart, hogy fia igazságkeresése hiábavaló, és még azt a szerény megélhetésüket is kockára teszik, amit kis darab földjük adhat számukra. 

A Kezedben a családod jövője szekció fődíjasa, A Zapata-mocsár meséi kubai film, rendezője a Havannában élő David Bim. Őszülő férfi gázol a zavaros lápban, rozoga csónakot tolva maga előtt. Mintha pontosan tudná, merre tart a fűcsomók végeláthatatlan rengetegében. A közelében árnyék siklik el a vízben, egy krokodil feje bukkan elő. Törékeny nő bolyong a trópusi erdőben, hátán szeneszsák, homlokát felszántotta az idő. Gyermekét szólongatja, majd karjában viszi haza a tízévesforma fiút, és ölébe ültetve, biztató gügyögéssel eteti őt. A kiöregedett orvvadász és a beteg fiáról gondoskodó faszéngyűjtő anya története találkozik. 

Bolonduljunk meg inkább együtt! – ez a film nyerte el a Kezedben a kapcsolatod jövője szekció fődíját. Rendezője a szlovák Miro Remo (a gyártó Csehország és Szlovákia), főszereplői Franta és Ondra egypetéjű ikerfivérek. Kívül teljesen egyformák, de belül nem is különbözhetnének jobban. A két hatvan körüli hrabali figura elvonulva tölti életét szülei farmján, a Šumava-hegységben, állandó veszekedések és kibékülések közepette, viharos harmóniában. Nemcsak a vér köti őket, mindig is elválaszthatatlanok voltak, mégis az őrületbe kergetik egymást. De lehetséges-e úgy békében élni valakivel, hogy a saját halálunktól épp annyira félünk, mint attól, hogy a másik megy el előbb? 

A Kezedben a világ jövője szekció fődíját a kanadai Barry Avrich Végeláthatatlan út című filmje nyerte, amely Izraelben játszódik. Noam Tibon nyugalmazott tábornok 2023. október 7-én reggel megrázó üzenetet kap telefonján Tel-Avivban: a Nahal Oz kibucot terroristák rohanták meg, fia a családjával életveszélybe került. Tibon a feleségével – aki nyugdíjas tanárnő – azonnal autóba ül, s elindulnak a Gázától kőhajításnyira levő Nahal Ozba. Az úton vészjósló a csend, Tibonék oda tartanak, ahonnan mindenki menekülni próbál. A házaspár útközben értesül a Nova Fesztivált és a többi határ menti kibucot ért támadásokról. De hol marad az izraeli hadsereg, amikor a térségben brutális mészárlás zajlik? Tibon tábornok mozgósítaná a kapcsolatait, de hiába. Úgy tűnik, csak magukra számíthatnak. A semmi közepén, szemtől szemben a Hamásszal. 

A fesztivál diákzsűrije az Árnyéktudósok című filmet találta a legjobbnak. Rendezője, a karibi származású Eloise King Londonban született, a film Angliában és Kenyában készült, s egy kontinenseken átívelő, milliárdos nagyságrendű „iparágról”, az úgynevezett szellemírásról szól. Nairobi és Oxford között nem is akkora a távolság, mint gondolnánk: több tízezer magasan képzett kenyai fiatal dolgozik szellemíróként a nyugati világ tehetős diák­jainak. Beadandókat, szakdolgozatokat, doktori disszertációkat készítenek – éjt nappallá téve, hogy eltartsák gyermekeiket. És a tudásukért járó érdem mindig valaki másé lesz. A kenyai születésű szociológus, Patricia Kingori, Oxford 925 éves történetének valaha volt legfiatalabb fekete professzora azonban úgy dönt, hazatér szülőföldjére, hogy fölfedje e kizsákmányoló rendszer lényegét. 

A nyugdíjaszsűri díját a Megáll az ész című film, a cseh Robin Kvapil alkotása kapta. A rendező olyan embereket keresett, akiknek a hazájuk médiája által közvetített képtől eltér a véleményük az orosz–ukrán háborúról. Ivo, Nikola és Petra, akik szerint a tudósítások tömve vannak „ukránbarát” álhírekkel, ennek bizonyítására vállalják, hogy a filmesekkel elmennek a háborús településekre, a frontra, ahol sok mindent átélnek. De megváltoztatja-e a véleményüket a valóság, a meztelen igazság látványa? 

A közönség egyik kedvence a fesztiválon az Oscar-díjra is jelölt Senki tanár úr Putyin ellen című dokumentumfilm volt, amelyet a nagy érdeklődésre tekintettel a tervezett négy helyett tíz telt házas vetítésen mutattak be a nézőknek. Orosz alkotója, Pavel „Pasha” Talankin egy uráli kisváros iskolájának videósaként folyamatosan rögzítette, hogyan lopakodik be a háborús propaganda az intézmény falai közé és kényszeríti őt is együttműködésre. A felvételekkel aztán távozott hazájából, és a Dániában élő amerikai rendezővel, David Borensteinnel elkészítették a filmet. Pavel „Pasha” Talankin a budapesti fesztivál vetítései után több ízben is találkozott a nézőkkel és válaszolt kérdéseikre. 
A másik közönségdíjat a Dermedt csend Izlandon című film kapta (rendezője Pamela Hogan), amely bemutatja, milyen az, amikor egy napra a nők szabadnapot vesznek ki, és nem kerül vacsora az asztalra, nem nyitnak ki a boltok, és nincs tanítás sem az iskolában. 

A fesztivál szakmai zsűrije életműdíjjal ismerte el Zsigmond Dezső filmrendezői munkásságát, aki ez év március 21-én betölti a 70. évet. A magyar filmművészet megbecsült személyiségének emlékezetes alkotásaiból a fesztiválon – versenyen kívül – hetet láthattunk.