Ha kiadták volna Moszkvának, tarkón lövik

Én voltam az első magyar NATO-katona – állítja magáról az egykori katonai hírszerző tiszt, Belovai István, akiről sokan azt tartják, hogy a nyolcvanas évek közepén ő akadályozta meg a harmadik világháború kirobbanását.

Az előzményekhez tartozik, hogy a NATO a Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria keleti határain mintegy százharminc, földbe rejtett atomaknát telepített, melyekkel időlegesen megakadályozhatták volna a Varsói Szerződés Nyugat elleni váratlan támadását. Ha egy ilyen akna felrobban, száz méter mély és háromszázötven méter széles tölcsért váj a földbe, megakadályozva a szárazföldi haderők mozgását, nem beszélve a hatalmas lökéshullámokról és a radioaktív sugárzásról.

Kozmikusan titkos atomaknák

Kiss Róbertnek a történetet feldolgozó Kém(ek) – elhárító(k) című dokumentumfilmjében megszólaló dr. Bokor Imre nyugállományú mérnök ezredes szerint a szovjetek azt gondolták, napok alatt lerohanhatják a Nyugatot, a magyar haderő pedig készen állt arra, hogy részt vegyen e hadmozdulatban. Igaz, Török Mihály altábornagy, a magyar hadsereg állapotáról szólva megjegyezte: akkoriban jó, ha egy riadó elrendelésekor a harci járművel a laktanya kapujáig ki tudnak menni. A hadsereg főparancsnokaként Kádár János mindenki tudta nélkül engedélyezte, hogy a szovjetek nukleáris eszközöket telepítsenek az országban, melyek zöme a Dunántúlon volt. Emiatt mi voltunk a legveszélyesebbek a Nyugat számára, így Magyarország kapta volna az első pusztító találatokat. S mivel nukleáris eszközöket csak nukleáris eszközökkel lehet elpusztítani, az országra a majdnem teljes megsemmisülés várt volna.

Belovai alezredes pedig úgy került mindennek a kellős közepébe, hogy felfedezte: az NSZK-ban állomásozó amerikai erők egyik őrmesterének, Clyde Lee Conradnak a csoportja a szovjeteknek kémkedve Magyarországra küldte az atomaknákra vonatkozó, kozmikus titkosságúnak minősített anyagokat. Conrád 1.2 millió dollárt kapott a szovjetektől, ami nem volt sok, hiszen egy szovjet tank dokumentációjáért például 25 ezer dollárt fizettek akkor Nyugaton.

A Katonai Hírszerző Szolgálathoz érkező dossziék továbbvándoroltak a budapesti szovjet nagykövetségre. Belovai pedig, aki felsőfokon beszélt angolul is, rájött, hogy a szovjetek mindent tudnak az atomaknazárról, s az esetleges támadáskor könnyen megsemmisíthetik vagy megkerülhetik azt. 1984-ben, amikor Belovai István katonai és légügyi attasé helyettesként a londoni magyar nagykövetségre került, tájékoztatta az amerikai kormányt, hogy a szovjetek mindent tudnak. Korábban egy Magyarországon dolgozó szovjet alezredes is beszélt az amerikaiaknak a Szovjetunió Nyugat elleni támadásának tervéről, de miután a szovjet elhárítás rábukkant, hazaszállították és agyonlőtték.

Megmentette Magyarországot a pusztulástól?

- Én voltam az első magyar hírszerző tiszt, aki vette a bátorságot és harcolt a szovjet birodalom
terjeszkedése ellen – véli Belovai István. – Megakadályoztam egy háborút Európában, így megmentettem Magyarországot is a bekövetkezhető pusztulástól.

Dr. Bokor Imre is úgy tartja, Belovai hozzájárult a harmadik világháború elmaradásához, s példaképnek merné állítani a tisztek elé. Egyesek szerint Béke Nobel-díjat is érdemelne, sőt dandártábornokká kellene előléptetni, mint Puskás Öcsit, mások úgy vélik, a nyolcvanas évek közepén nem volt háborús helyzet, tehát nem volt mit megakadályozni. Nem tett olyasmit, ami miatt a huszonegyedik században hősként kellene a tankönyvekbe beleírni. Okváth Imre történész szerint a nyolcvanas évek közepén nem volt reális lehetőség a harmadik világháborúra, ezért ő például hősnek és árulónak sem minősítené Belovait.

Kiss Róbert, a dokumentumfilm rendezője azt mondja, a film nem foglal állást a kérdésben, hogy Belovai István hős volt-e vagy áruló. A néző eldöntheti – teszi hozzá. – Kemény história ez, életre menő dolog, ezért egyetlen aktív hírszerző sem mondja el véleményét a filmben. Miként Belovai sem szerepel benne, bár eleinte örült, hogy filmet forgatunk róla, idővel teljesíthetetlen feltételeket szabott, jogdíjat kért, s referenciafilmet akart.

Halálra ítéltből kegyelmes úr

 Amikor 1990-ben Nyugaton híre ment, hogy Magyarországon vannak még politikai foglyok a börtönben, Belovai Istvánra utaltak, a hírszerző tisztet ugyanis 1986-ban elfogták. A szovjetek kérték a kiadatását, s ha ez megtörténik, Moszkvában tarkón lőtték volna. A budapesti tárgyaláson az ügyész kétszer is kért rá halálos ítéletet kémkedés és hazaárulás miatt. Első fokon halálra is ítélték, a Kozma utcai halálsoron várta a továbbiakat. Másodfokon azonban csak életfogytiglant kapott így ő már kegyelmes úrként ment a többi elítélt közé: a börtönszleng így nevezte azokat, akiknek az utolsó pillanatban megkegyelmeztek.

Egyesek szerint azért érdemelte meg a büntetést, mert kevés pénzért vállalt ekkora kockázatot, állítólag kétezer dollárt kapott az amerikai hírszerzéstől – jegyzi meg a filmben Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság alapító elnöke.
1990-ben szabadult köztársasági elnöki kegyelemmel. Azóta szeretné elérni, hogy újratárgyalják a perét, és rehabilitálják végre, mert úgy véli, nem árulta el Magyarországot, mindössze a Szovjetuniónak kiszolgáltatott információknak akarta útját állni, vagyis szovjet érdekeket sértett mindezzel. A perújítási kérelmet azonban a Legfelsőbb Bíróság nem engedélyezi.

Némelyek szerint tarthatatlan álláspont, hogy Belovait azért nem lehet rehabilitálni, mert a kémkedés a rendszerváltás előtt is ugyanazt a bűncselekményt jelentette, mint most. Szerintük a NATO és az uniós tagságunk miatt okafogyottá vált, hogy a Magyar Köztársaság hátrányos megkülönböztetésben részesítse a volt hírszerzőt. A rendszerváltás után átdolgozott magyar jogrendszerből azonban kikerült az a paragrafus, amely a kémeket rehabilitálta volna. Hét, egykor a Nyugatnak dolgozó magyar kém várja a rehabilitálását és az ezzel járó anyagi jóvátételt.

A CIA sem tesz semmi ebben az ügyben, megüzenték Belovainak, hogy ennél sokkal fontosabb az amerikai és a magyar titkosszolgálat jó viszonya – mondja Kiss Róbert - Máig tartom vele a kapcsolatot. Az ügyvédje változatlanul küldözgeti a felmentését kérő beadványokat. Alapkérdés, hogy hős-e vagy áruló az, aki pénzért elárulta a hazáját? Komoly jogfilozófiai ügy is ennek eldöntése, s talán ezt nem látja át Belovai, aki példaképnek tartja magát. A Belovai-ügy iratait 2015-ig titkosították.

Amerika kérése: élvezze a nyugdíját
A hadseregben töltött huszonhét év után még a nyugdíját sem kapja, vagyonának egy része elveszett, elhagyta hazáját és az Egyesült Államokban telepedett le. Az amerikai kormány kitüntette, s azt mondták neki, élvezze a nyugdíjat. 1998-ban Fedőneve: Skorpió címmel könyvet írt a történtekről, melyben, mint mondta, mindent megírt, s mivel nem kémkedett, nincs mit titkolnia. Szerinte a Legfelsőbb Bíróságnál lévő dossziékban sincsenek titkok, amik ott vannak, azok a könyvében is szerepelnek.