Mi a kapcsolat Bíró Ica és Jimmy között?

Mit takar a falvédő? címmel nyílt kiállítás az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben, amely mezőzombori és tarcali magángyűjtő mintegy száz darabos kollekciójára épül, de kiállították Pittmann Zsófi legújabb kori falvédőit is. A képzőművész ugyanis nemcsak gyűjt, hanem hímez is falvédőt, többek között Zámbó Jimmyről, Bíró Icáról, Michael Jacksonról, Szécsi Pálról, a Vámosi-Záray duóról készített már ilyesfajta textíliát. Pittmann Zsófi őszintén bevallja, tudja, hogy giccset gyárt, de valamiért mégis vonzódik a giccs világához, talán ezt gúnyolta ki Geszti Péter, aki csak ennyit jegyzett be az említett vendégkönyvbe:Giccs my life... A hazai és külföldi pop-rock sztárokról készített kortárs falvédőket Pittmann Zsófi már Amszterdamban is bemutatta.

- Igyekeztem úgy bővíteni a kiállításra váró készletet, hogy az ottani közönség is megértse, ezért világsztárokról is készítettem falvédőket, angol nyelvű feliratokkal – mondja. – Különleges helyen nyílt a kiállítás, egy igazi underground helyen, ahol a nézők között egy magyar bográcsból jegyeket is kisorsoltak a Sziget Fesztiválra. Azt hiszem, sikerült egy magyaros kiállítást tető alá hozni, bár kinti barátaim elmesélték, hogy a hollandoknál nem teljesen ismeretlen dolog a falvédő műfaja.

Névjegyén csupán ennyi szerepel: eseti halottlátó. Azt mondja azért, mert hol lát ilyet, hol nem. Szerinte jobban is hangzik, mintha azt írná rá, hogy grafikus. Mindig is extravagáns volt, korábban giccses műanyag kaktuszokkal, cipőtalptelefonnal, kóladobozzal tűzdelt ajtókkal, rózsaszínű gázórával vette körül magát, de mostani lakásában is vannak ilyen tárgyai. - Szeretem őket – magyarázza. - Színesek, szokatlanok, az sem baj, ha giccsesek. Például a falvédők giccses világát idézik modernebb kiadásban. A konyhám azonban olyan, mintha jó kis vidéki konyha lenne. Klasszikus kredenccel, hokedlivel, eredeti falvédővel. A lakásomat lomtalanítási akciókból rendeztem be.

Egy időben a popiparban is elmerült, a Pa-Dö-Dő bakancsos dizájnját, cipőfűzős lemezborítóit tervezte. Szalay Kriszta is őt kérte meg, hogy gyermeklemezéhez tervezzen borítót, de mesekönyvhöz is kértek tőle illusztrációkat. Szóval nem most jött le a falvédőről. – Olyannyira nem, hogy tizenéves koromtól gyűjtöm a falvédőket – meséli. - A naiv művészet kifejezési formája ez, melyben a szöveg a lényeg. Több mint száz régi falvédőt őrzök, szekrényben, szépen összehajtva, de a konyhámban, a tűzhely fölött a falon is díszeleg egy, a "Jóistent arra kérem, józan férjet adjon nékem" felirattal. És egy nő látható rajta óriási sárgarépával a kezében.

Falvédőivel jórészt popsztároktól vett szövegeivel korunk gagyijait fricskázza, de nem sértődtek meg az előadók. Zámbó Marietta ezt írta a vendégkönyvbe, miután Jimmyről is készítettem falvédőt "Nézz le rám, ó Istenem, nézz le rám, segíts nekem" szöveggel: Szerető szívvel köszönöm, Jimmy nevében.  – sztorizik. – de Bíró Ica is szerepel falvédőn, egy konyhában tornázik éppen. Megköszönte, hogy belőle is csináltam egyet. Ő nyitotta meg az egyik korábbi kiállításomat, falvédőimet cérnapanoptikumnak, magyar feng-shuinak nevezve.

S a kérdésre, hogy vajon miért gyárt giccseket, Pittmann Zsófi azt mondja, mert kellenek az embereknek, nem véletlenül árulnak manapság előnyomott háziáldásokat. Idézi egy szakember megállapítását, miszerint a falvédő a népművészet és a pop-art között van. Otthon ő is rendszeresen elhelyez belőlük és úgy véli, mások is így lehetnek ezzel. Sokan látogatják a kiállításait, az első megnyitóján Uhrin Benedek énekelt, Bakáts Tibor mondott beszédet, azzal indítva, hogy „De szeretnék falvédő lenni”. Tállyán is vannak hívei – ott vett parasztházat – a helyi polgármester minden kiállításom megnyitójára küldött egy hektó bort.

Egyszer subába hímezte Fábry Sándor arcképét, aki csak annyit mondott a subázónak, hogy találja ki, mennyiért adja el e különlegességet. - Fábry Sándor megvette tőlem a róla készült subaszőnyeget – mondja Pittmann Zsófi, aki aprólékos kézimunkával csomózta subába a nagy nevettetőt. Fábry persze tudott a vállalkozásról, és amikor könyvének bemutatójára készült, erre az alkalomra szerette volna kölcsönkérni a subaszőnyeget. - Közöltem vele, hogy kölcsön nem adom, eladó vagy elárverezhető – meséli. – Jó, mondta, akkor találjam ki, hogy mennyibe kerül. Kitaláltam. Suba alatt el is intézték az üzletet.

De a hímzésen túl, olykor hagyományos festő hengerrel is dolgozik. A gumihengert, amilyennel egykor a szobafestők és mázolók dolgoztak, ő készítette, sőt a minták is saját leleményei. „Ez a gumihenger műfaj teljesen lefutott – jegyzi meg. – Ma már csak kevés szobafestő dolgozik ilyennel. Csinált már gumihengert Kossuth Lajos arcképének mintájával és vidéki házában a konyha narancsszínű falait ezzel a piros hengerrel húzta végig. Emiatt úgy néz ki a négy fal, mintha régi százforintossal tapétázta volna. Hengergyűjteményének darabjaiba jórészt a saját mintáit véste, egyik kedvence például a Commodore-időszakból való: számítógépes játékot tervezett mintának.
Fábry Sándor arca egyetlen gumihengerén sincs ott. Egyelőre.