Aki boldogabb, gazdagabb is lesz

A kutató szerint a gyors autó, a nagy ház és a sok pénz csak akkor teszi boldoggá az embert, ha a szomszédnak, a barátoknak, ismerősöknek nem adatik meg ugyanez. Vagyis ha a pénzünk nem repít feljebb a társadalmi ranglétrán, akkor még nem érezzük magunkat jobban tőle.

A pénz és a boldogság kapcsolatát firtató tanulmányok egy másik fontos tényezőre is felhívják a figyelmet, mégpedig a taposómalom-hatásra. E szerint az ember idővel szinte minden az életkörülményeiben bekövetkező változáshoz hozzászokik, s a boldogságszintje visszatér a kiindulópontjába. Emiatt a lottónyertesek, és a balesetben mozgássérültté váltak bizonyos idő elteltével már nem lesznek sokkal boldogabbak, illetve boldogtalanabbak mint azok, akiket nem ért ilyen szerencse, vagy csapás.

Persze ez nem jelenti azt, hogy nem örülünk annak, ha komolyabb summa üti a markunkat. Egy brit vizsgálat szerint ugyanis határozottan javul azoknak a lelki egészsége, akik nagyobb pénzösszeget nyernek vagy örökölnek. A kutatók azt is megállapították, hogy legkevesebb ezer fontnyi – 293 ezer forint – nyeremény kell a boldogsághoz. Az e feletti összeg már érezhetően javítja az emberek hangulatát, az ez alatti nyereménynek azonban nincs hosszú távú hatása a boldogságérzetre.

Chris Boyce szerint azonban létezik a gazdagság ördögi köre: Ha az egyik embernek nő a jövedelme és egyre több dolgot engedhet meg magának, az a többieket elégedetlenséggel tölti el, s arra sarkalja, hogy ők is megszerezzék e javakat. A pénzhajhászatnak azonban ára van: több munkát követel, növeli stresszt, fel kell áldozni a családdal, barátokkal töltött idő egy részét – mindettől pedig nem igazán úszunk a boldogságban. Ez az úgynevezett jóléti paradoxon, ami miatt a gazdagabb társadalom nem jelent egyúttal boldogabb társadalmat is.

Ámde a gazdagabb társadalomban több az igényes munkahely, jobbak a közszolgáltatások, egészségesebbek az emberek – ami pedig szintén boldogságfaktor lehet. A kutatások azt igazolják, hogy a nagyobb GDP-vel rendelkező országok lakói boldogabbak, mint a szegény országoké. Egy bizonyos pont – évi tízezer dollár GDP/fő – után azonban a még több pénz már nem növeli a boldogságot, sőt egyes tudósok szerint – felesleges termékek, környezetszennyezés, társadalmi problémák stb. – miatt még csökkenti is azt.

Vajon a gazdag emberek boldogabbak? Takács Dávid „A pénz (nem) boldogít(?)” című cikkében egy 2004-es kutatásra hívja fel a figyelmet, amelyben azt vizsgálták, hogy a különböző társadalmi csoportok mennyire elégedettek a sorsukkal. Nos, a Forbes magazin szerinti a leggazdagabbak igenis elégedettek az életükkel. Éppen annyira, mint a Pennsylvania állambeli amishok, akik elutasítják a modern kor minden vívmányát és az anyagi javakat. Nem túl meglepő módón a kalkuttai hajléktalanok a legkevésbé elégedettek. Takács Dávid ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet: korántsem biztos, hogy a pénz tesz boldoggá, s nem a boldogság tesz gazdaggá. Vizsgálatok szerint ugyanis a boldogabb emberek sikeresebbek a munkahelyükön, s emiatt többet is keresnek. Egy amerikai kutatás szerint azok a hallgatók, akiknek a főiskola idején magasabb volt a boldogságszintjük, később nagyobb jövedelemre tettek szert, mint boldogtalanabb társaik.

Lehet, hogy az áhított gazdagsághoz csak boldogabbnak kellene lennünk?