Az erősebb férfi nyert jogot a szexre

A tudósok szerint – sok más fajhoz hasonlóan – az emberek között is a fizikai összecsapások eredménye döntötte el, melyik hím szerezheti meg a kiszemelt nőstényt, s örökítheti így tovább a génjeit. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a férfiak az évezredek során jelentős testi előnyre tettek szert a nőkkel szemben: csaknem 15 százalékkal magasabbak, s majd 60 százalékkal több izomtömegüknek köszönhetően jóval erősebbek a nőknél.

A kutatók állítják: a fizikai megmérettetés kényszere tette agresszívvá a férfiakat. Az ősi közösségekben a férfiak egyharmada veszítette életét erőszak következtében. S bár az egymással viaskodó hímek az állatvilágban gyakran díszes fegyverarzenált – agancsot, hosszú szemfogat vagy karmot – növesztettek, a férfiember sem maradt fegyvertelen – csak éppen maga készítette el a fegyvereit. A nőkénél jóval erősebb állkapocs- és koponyacsontjuk pedig a jobb ütésállóság érdekében fejlődött ki.

A szexuális versengés elmélete mellett szól, hogy a Földön élő állatok többsége – ellentétben a rovarokkal, a madarakkal és a vízi állatokkal – fizikai küzdelemmel tesz pontot a párzási kérdésekre. David A. Puts professzor szerint a levegőben és a vízben jóval nehezebb lenne a hímeknek megvédeniük a párjukat, hiszen három dimenzós védelmet kellene kiépíteniük. Ezzel szemben a földi állatok a rendelkezésükre álló két dimenziót viszonylag könnyen uralják. Ez magyarázza, hogy a fán élő, a repülő és a vízi állatok között viszonylag ritka a nőstényekért folytatott csata. Azoknál a rovaroknál azonban, amelyek lyukakban, hasadékokban élnek, szintén megjelenik az intenzív vetélkedés a szexért.

A versengés tehát a férfiak vérében van, Puts professzor ugyanakkor úgy véli: az emberi természet elég rugalmas ahhoz, hogy megfelelő körülmények között képes legyen a békés egymás mellett élésre.