Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Mint tudjuk, a szomszéd fűje mindig zöldebb. De ez valóban így van? Minden esetre nem csak Magyarországon, de a világon mindenütt egyre nő azok aránya, akik külföldön próbálnának szerencsét.
A Gallup 146 országban végzett kutatást, melyben vizsgálta, hogy az elmúlt időszakban miként változott az elvándorlási kedv? A több mint 400 ezer résztvevővel készített felmérés eredményei szerint nemzetközi szinten jellemző, hogy a fiatalok, egyedülállóak, magasabban iskolázottak, jobb anyagi körülmények között élők, illetve az alulfoglalkoztatottak vágynak külföldre elsősorban a szebb élet reményében. Ez globálisan mintegy 630 millió embert jelent.
A generációs különbségek jelentősek: míg a 15-24 éves korcsoport tagjai közül 23 százalék élne külföldön, addig a 25-44 évesek körében már csak 15 százalék, a legidősebb korcsoportban pedig alig 10 százalék váltana országot. A képzettség tekintetében a közép- és felsőfokú végzettségűek közül minden ötödik, az alapfokú vagy ennél alacsonyabb iskolai végezettséggel rendelkezők esetében tízből egy fő mutat migrációs hajlandóságot – olvasható az ELTE hírlevelében. Az új életet függetleként tehát könnyebb elkezdeni: míg az egyedülállók negyede elköltözne más országba, addig a házasok, elváltak, különélők közül csak 10 százalék tenne így.
Világszerte jellemző, hogy a költözés gondolatát inkább azok fontolgatják, akik jobb anyagi helyzetben élnek (és ezért könnyebben kockáztathatják az ismeretlent), illetve akik elismerésre és jövedelmezőbb karrierre vágynak. Az alulfoglakoztatottak ötöde vállalná a kitelepülést. Ez a trend egyedül Észak-Amerikában nem jellemző, ahol az alacsonyabb iskolai végzettségűek, illetve a rosszabb anyagi helyzetűek mutatnak nagyobb költözési hajlandóságot.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu