Csont sem marad darálatlan

Tudjuk-e, hogy mit eszünk és mit veszünk? A jövőben talán határozott igen lehet a válasz e kérdésre. A szeptembertől új szervezeti formában működő fogyasztóvédelmi hatóság az idén háromszázötven alkalmazottal igyekszik felderíteni, hol és miként károsítják meg a vásárlókat, jövőre már félezren, 2009-től pedig több mint hatszázan munkálkodnak majd ezen. Tavaly 1,6 milliárd forint bírságot szabott ki e hatóság, az idei első félévben pedig már 846 millió forintot, tehát egyre többször érik tetten a szabályszegőket. Terveik szerint jövőre nyilvánosságra hozzák azoknak a cégeknek a feketelistáját, amelyek megrövidítik a fogyasztót.
A hatóság embereit naprakész ismeretekkel vértezik fel: hazánkban először az egri Eszterházy Károly Főiskola EgerFood Tudásközpontja indít kurzust fogyasztóvédők és élelmiszer-ellenőrök számára – tudtuk meg a tudásközpont igazgatójától. Kiss Attila szerint óriási űrt töltenek ki ezzel a képzéssel. A hallgatók három fél éven keresztül tanulmányozhatják táplálékaink minőségét, biztonságos fogyaszthatóságát, higiéniáját, s közben megtanulják azt is, hogyan érvényesíthetik jogaikat a fogyasztók.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársai ugyancsak azt tapasztalták, hogy az emberek egyre jobban megnézik, mire adnak ki pénzt – tudtuk meg Gulyás Emesétől. Honfitársaink negyven százaléka inkább fizet egy kicsit többet, csak hogy magyar terméket vásároljon. A vevők rokonszenvét élvezik azok a cégek, amelyek környezetvédelmi, illetve karitatív célokra is áldoznak. Nálunk azonban még sokkal nehezebb hozzájutni a fogyasztóvédelmi információkhoz, mint a nyugat-európai országokban, holott az emberek háromnegyedét érdekelné, mely vállalatok károsították meg a vevőket vagy veszélyeztették a környezetet.
Az egyesület honlapján tippeket adnak, mire érdemes vigyáznunk, mikor telerakjuk a kosarat. Lapjukban legutóbb a húsokról – melyekből évente hetven kilót fogyaszt egy átlagos polgár – derítettek ki meglepő dolgokat. Azt például, hogy az Európai Unió piacaira kerülő állatok takarmányának háromnegyede (a kukorica és a szója) génmódosított összetevőket tartalmaz. A hazai készítményekben az európai átlagnál kétszer gyakrabban találnak génmódosított maradványokat, miközben nem bizonyított, hogy ezek az anyagok veszélytelenek.
A készítmények címkéjéről gyakran ki sem derül, mit falatozunk. A húspépnek hívott massza például úgy készül, hogy a maradék húsdarabkákat összedarálják az inakkal, porcokkal és – igen, ne lepődjünk meg – a csontokkal.