Jogi esetek

Sok szó esik mostanában a jövedelmek kifehérítéséről, ami már csak azért sem lenne rossz, mert a sumák módon könyvelt járandóság után be nem fizetett járulékok hiányozhatnak. Másrészt az ilyen pénzeket a jog sem egészen úgy tudja védeni, mint a tisztán könyvelt munkabért. A mostani esetünkben vázolt gyakorlat ma is elterjedt a vendéglátásban.
Két fiatalember dolgozott a benzinkútnál. Munkaszerződésük meghatározott összegű munkabérről szólt, a kút tulajdonosával abban állapodtak meg, hogy a borravalót meghatározott rendszerben osztják szét: senki nem teszi el a kapott összeget, hanem minden a boltban dolgozó munkatárshoz kerül, aki a műszak végén szétosztja a jattot. A dolog szépséghibája, hogy a fiúk úgy értették, mindez a fizetésen felül értendő. A munkáltató azonban úgy gondolta, hogy az így kapott összeg - jellemzően havi nyolcvan-kilencvenezer forint fejenként - ellentételezi a kútkezelők munkáját, ezen felül bérre már nincs is szükség. A bérjegyzéket minden hónapban aláíratta velük, a jattból levonta a járulékok befizetéséhez szükséges összeget, munkabért nem fizetett nekik. Egyszer a fiúk megelégelték, hogy ingyen dolgozzanak, és hiába fenyegetőzött a tulajdonos, hogy egyrészt elvesztik az állásukat, másrészt ők is bajba kerülhetnek, beperelték.
A tulajdonos azzal védekezett a bíróságon, hogy ugyan nem volt szép, amit csinált, ennek ellenére a fiúk hozzájutottak a minimálbérhez, sőt ezen felül kaptak borravalót, járulékaikat rendben befizette, egyszóval panaszra nem lehetett okuk. Ez az indoklás meg is győzte az első fokú bíróságot. A munkavállalók hiába vetették ellene, hogy munkaszerződésük nem minimálbérről szólt, másrészt a járulékokat is maguk fizették, nem a munkáltató. Másodfokon azonban változott a helyzet megítélése. A bíró itt afelé hajlott inkább, hogy a kutasok bruttó bérét visszamenőleg ki kell fizetni, sőt a tulajdonosnak a havi rendszerességgel járulékokra átadott tizenhétezer forintot is vissza kell térítenie. Ugyanis nem volt semmilyen dokumentum arról, hogy milyen jogcímen kért pénzt az alkalmazottaitól.
Emberünk fellebbezésében már hajlott egy köztes megoldásra: kifizeti az elmaradt bért, de a járulékokat nem, hiszen azokat befizette a társadalombiztosításnak. És mivel a szerződés mellett szóban úgy állapodtak meg, hogy a munkavállalók minimálbért kapnak, ezért nem a szerződés szerint járó bért kapják, csak a minimálbért.
A jogerős ítélet azonban a teljes bér és a járulékok visszafizetésére kötelezte a tulajdonost. A bíróság azzal indokolta a döntését, hogy a borravalót semmi szín alatt nem szabad a munkabérbe beleszámolni. Ha valakinek a munkahelyén ilyen gyakorlatot folytatnak, tudnia kell, hogy ez jogellenes, és ha megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre, az ebből eredő igények a bíróságon utólag is érvényesíthetőek.